A Centre Pompidou megnyitása
1977. január 31-én Párizs Beaubourg negyedében megnyitották a híres művészeti és kulturális központot, teljes nevén a Centre National d’Art et de Culture Georges Pompidou-t. A mintegy 1 milliárd frank költségvetéssel elkészült épületnek azonban nagyon sok kritikusa akadt.
1977. január 31-én Párizs Beaubourg negyedében megnyitották a híres művészeti és kulturális központot, teljes nevén a Centre National d’ Art et de Culture Georges Pompidou-t. Az építményt – mintahogyan neve is mutatja – az egykori francia államelnökről, Georges Pompidouról nevezték el. Párizs ezzel a modern komplexummal kívánt belépni a 21. századba.
A központ megépítésére kiírt nemzetközi pályázatot az angol Richard Rogers és az olasz Renzo Reno nyerte meg, akik egy csapatként dolgozták ki a terveket. Az épület külsőleg és belsőleg egyaránt igen jellegzetes.
A cseppet sem szokványos épületben helyet kapott a Modern Művészetek Múzeuma, két könyvtár, egy jelentős filmgyűjtemény, mozi- és színházterem, a központ tetőterasszáról pedig pazar kilátás nyílik Párizsra.
A „Centre Pompidou” előtti tér jól ismert az utcai művészek körében: igen gyakran utcazenészek muzsikájától hangos a tér, miközben grafikusok készítenek karikatúrákat, portrékat a turistákról. A épület különlegességének, panorámájának és nem utolsósorban a nyüzsgő kulturális életnek köszönhetően nem csoda, hogy évente sok millió látogatót vonz a világ minden részéből.
A ma már a párizsi látványosságok sorába tartozó Centre Pompidou létrehozásának viszont nagyon sok ellenlábasa is akadt. A csaknem 1 milliárd frankból épült épületet több kritika is érte magas költségvetése és szokatlanul modern kinézete miatt.
Ősi kincseket adott vissza Svájc Egyiptomnak
A tárgyakat két büntetőügy keretében kobozták el.
Ötezer éves gátakat fedeztek fel
Új felfedezések árulkodnak a kínai civilizáció előfutáráról, a Liangcsu-kultúráról.
Ősi halotti maszkokat találtak Peruban
A szakértők több mint 70 bebugyolált holttestet fedeztek fel egy, a wari kultúrához köthető lelőhelyen.
Nakasendo – zarándokút Tokió és Kiotó közt
Japánba a legtöbb turista az épített örökség miatt látogat: végigjárják a nagyvárosok legszebb templomait és kertjeit, de egy túra ritkán fér bele az egy-kéthetes látogatásba. Pedig az ország számos gyönyörű zarándokutat kínál, mint például a Wakayama prefektúrában található Kumano Kodo vagy Nagano környékén a Nakasendo. Egy korábbi utamon az előzőbe kóstoltam bele, idén pedig az utóbbin túráztam pár napot.
Középkori magyar pénzeket találtak Németországban
Önkéntesek segítségével bukkantak értékes leletekre három Németországi helyszínen.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
