Öt éve történt a tiszai ciánszennyezés
A verespataki aranykitermelés elleni kampányát addig folytatja a Greenpeace, amíg a beruházók fel nem hagynak tervükkel - hangzott el pénteken Bukarestben a környezetvédő szervezet sajtótájékoztatóján, amelynek szervezői figyelmeztettek: öt évvel a tiszai ciánszennyezés után még most is sok olyan ipari létesítmény működik, amely veszélyezteti a környezetet.
A szervezet a tiszai ciánszennyezés ötödik évfordulója alkalmából kívánta összegezni, hogy milyen intézkedések születtek azóta a hasonló ökológiai katasztrófák veszélyének a csökkentésére, de beszámoltak a mulasztásokról is.
Az aranymosással foglalkozó nagybányai Aurul bányaipari vállalat ipari derítőjének gátját 2000 januárjában elmosta a víz, s mintegy százezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, ahonnan a szennyezés a Szamosba, majd a Tisza magyarországi szakaszára került.
A Greenpeace aktivistái Bukarestben felhívták a figyelmet: a folyó felső szakaszán és vízgyűjtőjében még most is sok olyan ipari létesítmény működik, amely veszélyezteti a környezetet. Ana Maria Bogdan, a szervezet romániai irodavezetője és Herwig Schuster, a szervezet osztrák szakértője példaként említette egy kolozsvári gyógyszergyárnak a Szamos melletti működését, a dési papírgyárat, valamint jónéhány színesfémbányát Máramarosban. Az osztrák nagykövetség jelenlévő képviselője bemutatta a sajtónak, hogy Ausztria milyen pénzbeli segítséget nyújtott az egyik máramarosi bányának zagytározója biztonságosabbá tételéhez. Borsabányán az osztrákok a pénzt az ülepítők és víztisztító berendezések telepítésére, a zagytározók korszerűsítésére fordították.
Herwig Schuster ezzel kapcsolatosan elmondta: más kormányoktól és szervezetektől is támogatást várnak ilyen célokra. A Greenpeace aktivistája emlékeztetett: a tiszai szennyezést okozó nagybányai cég most más néven (Transgold SA.) és sokkal biztonságosabban dolgozik. Igaz, mindössze egyetlen romániai falunak adott kártérítést, a magyarországi katasztrófáért azonban senkinek sem fizetett – fűzte hozzá. Pedig számos halfajta pusztult ki – mondta az aktivista, aki szerint bár a Tisza élővilága lassan magához tért, a fiatal halállománynak még nincs gazdasági értéke.
Ami a verespataki ciántechnológiás aranykitermelést illeti, a Greenpeace addig kívánja folytatni e terv elleni kampányát, amíg a beruházó, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) elnevezésű kanadai-román vegyesvállalat le nem mond szándékáról.
A nemzetközi környezetvédő mozgalom sok-sok önkéntes toborzása révén Románia különböző vidékein akarja fokozni tájékoztató tevékenységét, az eddiginél is szorosabb együttműködésre törekszik a civil szervezetekkel. Nemzetközi lobbitevékenységét is folytatja majd annak érdekében, hogy az Európai Unió tagországait meggyőzze: a romániai bányaprojekt nincs összhangban az uniós normákkal.