Magyarország biztosan teljesíteni tudja a kiotói vállalásokat

A miniszter a két héten belül életbe lépő Kiotói jegyzőkönyv kapcsán elmondta: a kérdés az, hogy a vállaltnál kedvezőbben alakuló gázkibocsátásból az ország mennyit tartalékoljon a jövő időszakra a gazdasági fejlődés akadálytalan biztosításához.

Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főcsoportfőnöke közölte, hogy a rendszerváltozáskori bázisidőszakhoz képest Magyarországon jelenleg 25-27 százalékkal kevesebb szén-dioxid és egyéb, az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló gáz kerül a légkörbe, ami jelentős túlteljesítése a 2012-ig vállalt 6 százalékos mérséklésnek.

A főcsoportfőnök utalt arra, hogy a kiotói megállapodáshoz csatlakozott országoknak ugyanis lehetőségük van a kvóták adás-vételén kívül a feleslegként megmaradó kibocsátási egységeiket félrerakni a 2012 utáni időszakra, amikorra vélhetőleg még szigorúbb kötelezettségek várhatóak.

Persányi Miklós a magyar adatokhoz összehasonlításként az Egyesült Államok kibocsátási statisztikáit említette, amelyek szerint 2001-ben a kiotói egyezményből kimaradó Amerika 13 százalékkal több „üvegház-gázt” juttatott a légkörbe az egy évtizeddel korábbihoz képest.

Persányi Miklós a világszinten 5, 2 százalékos kibocsátás-csökkentést tartalmazó Kiotói megállapodás hatályba lépését „nehezen megszületett kis lépésnek” nevezte, ami szavai szerint még messze van a megoldástól.

A miniszter tudományos véleményekre hivatkozva beszámolt arról, hogy az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációjának stabilizálásához 2050-re a bázisidőszakhoz képest globális szinten 50 százalékos mérséklésre van szükség, ami a fejlett országok, így Magyarország számára is 60-70 százalékos kibocsátás-csökkentést jelent.

„Az éghajlatváltozás a történelem valaha volt legnagyobb kockázata az emberiségre nézve” – fogalmazott Persányi Miklós. Hozzátette, hogy ennek ellenére az eddigi legnagyobb eredménynek csupán a nemzetközi párbeszéd megkezdése tekinthető.

A miniszter kitért arra, hogy az éghajlatváltozás hatásaira Magyarországnak fel kell készülnie, ugyanis a globális felmelegedés miatt például a mezőgazdasági termelés összetétele, a vízgazdálkodási feladatok és az energiapolitikai kihívások is megváltoznak.

Láng István akadémiai professzor közölte, hogy a üvegházhatás várható következményeivel kapcsolatban egy év múlva készül el az a minisztérium megbízásából végzett tudományos munka, amely egy majdani alkalmazkodási stratégiához, cselekvési programhoz szolgál javaslatként.