Szenzációs régészeti felfedezés Norvégiában

Egy körülbelül ezeréves épület nyomaira bukkantak nemrégiben Skienben, egy norvég településen, egy kórház melletti ásatáson. A BBC szerint ezt az épületet 1010 és 1040 között emelhették. (Skien másik nevezetessége, hogy itt született a világhírű norvég drámaíró, Ibsen.)

Előbb jelent meg a kereszténység, mint korábban hitték

A kereszténység Norvégiába csak fokozatosan jutott el, kereskedelem és házasságkötések révén, illetve úgy, hogy a vikingek más országokat támadtak meg. E támadások „utóhatásaként” a Skandináviába hurcolt rabszolgák – főleg kelták – meghonosíthatták ezt a vallást a távoli északon. Egyesek nem tartják kizártnak a térítőpapok szerepét sem.

Az Aftenposten kissé megbízhatatlan adatai szerint (az újság alighanem összekeverte a két Olaf nevű királyt – erről lásd keretes írásunkat) a 995 és 1030 között uralkodó Szent Olaf – aki Olav Haraldsson néven is ismert – vezette be a történészek feljegyzései szerint a kereszténységet az országban. Az első templomok fából készültek, és az ilyen cölöptemplomoknak csak a nyomai maradtak meg rendszerint. Főleg az egykori cölöpök helyét lehet megállapítani manapság.

Mindmáig körülbelül harminc olyan faépület nyomait találták meg a norvég régészek, amelyek 1100, illetve más források szerint 1200 előtt készülhettek.

Már 2001-ben megtalálták a templom helyét

A mostani leleteket már 2001-ben megtalálták, de csak mára sikerült a pontos datálás, radiológiai módszerekkel. A kormeghatározás alapján egyre valószínűbb az a korábban már felvetett teória, hogy a kereszténység már Jó Hakan (más néven: Jóságos Haakon), Olaf Tryggvason és Olaf Haraldsson előtt megjelent Norvégia területén.

Jan Brendalsmo, a Norvég Kulturálisörökség-kutató Alapítvány (NIKU) régésze elmondta: örömteli esemény, hogy végre találtak egy olyan leletet, amely megerősíti a korábbi feltételezést, miszerint már a „két Olaf” előtt már voltak keresztény helyek Norvégiában.

Jon Vidar Sigurdsson, az Oslói Egyetem középkori központjának tanára úgy véli, hogy a mostani felfedezés akár a 800-as évekig is visszatolhatja annak a dátumát, amikor Norvégia áttért a kereszténységre.

Egyes szakértők a 2001-ben feltárt régészeti helyszínt egyébként azonosítják azzal a Hakastein nevű hellyel, amelyet 1354-ben említenek a krónikák. A kereszténység 800-as évekbeli megjelenését igazolhatja két olyan sírlelet is, amelyek 885-890-re datálhatóak, és amelyek szintén ugyanitt, Skienben bukkantak fel.

A két újabb sír azt is jelentheti, hogy egy másik templom is épülhetett a közelben – vélekedik Brendalsmo, aki szerint mintegy 1100 személyt temethettek el itt mintegy 400 esztendő folyamán. Mindenesetre egyedülállóan gazdag információs bázisra bukkantak az archeológusok.

Más északi országokban találtak már hasonló leleteket a mostaniakhoz, és az is köztudott, hogy néhány skandináviai helyen már a 10. században megjelentek ezek az építmények.

Norvég uralkodók A magyar és a német történelmi feldolgozások kissé más adatokat sorolnak fel a norvég uralkodók kapcsán, mint a norvég újság, az Aftenposten. Norvégia létrehozását a történészek I. (Széphajú) Haraldhoz kötik, aki 860 és 933 között tevékenykedett. I. (Jóságos) Haakon 935-961 között uralkodhatott.- Klaus-Jürgen Matz német történész nálunk 1994-ben kiadott könyve szerint. A kereszténység felvételét Olaf Tryggvasonhoz (995-1000 körül) köti a Világtörténelmi krónika című kötetünk. Tryggvason halálát 1000-re teszi a mű, amely szerint ez az uralkodó a dánok elleni svolderi tengeri csatában vesztette életét. 1016 és 1028 között uralkodott ugyanezen kötet szerint II. Olaf, illetve Szent Olaf, vagy megint más néven Olaf Haraldsson. Valószínűleg az ő idején honosodott meg véglegesen a kereszténység a mai Norvégia területén. Olaf Haraldsson szintén a dánokkal vívott csatákat, ugyancsak nem túl sikeresen: Nagy Kanut (Knut) dán király ugyanis elűzte őt a trónról. Világtörténelmi Enciklopédiánk szerint 1030-ban ez az Olaf is elesett a stiklesandi csatában. Végül, érdekes módon egy örökösödési szerződés révén Magnus, II. Olaf fia megszerezte a dán királyi címet, 1042-től tehát norvég uralkodó állt Dánia élén is.