Az Argonauták nyomait kutatják görög régészek és a Louvre szakértői
A párizsi Louvre szakértőit is bevonják azokba a vizsgálatokba, amelyeket a görög kulturális minisztérium engedélyezett, és amelyek egy Vólosz mellett talált ókori sírlelet eredetét hivatottak tisztázni. A tavaly megtalált sírban ugyanis ritka aranykincsek és féldrágakövek kerültek elő. A Görögországban zajló ásatások közül azért emelkedik ki a vóloszi, mert ritka, hogy olyan sírt tárnak fel a szakértők, amelyet nem raboltak ki az elmúlt 2-3 vagy akár 4 ezer esztendőben. Márpedig a Thesszáliában lévő Vóloszban Kr. e. 14. századi leletekre bukkantak tavaly.
A francia szakértőket azért vonták be a kutatásba, mert feltételezik, hogy a sír esetleg összefügghet a mitikus időkkel, vagyis még a klasszikus görög civilizáció kibontakozása előtti korszakkal. E mitikus időből ered többek között az Argonauták legendája is, amelyet a homéroszi eposzokhoz hasonló hosszú költemény formájában (is) őriztek a görögök. Mint utóbb kiderült, a homéroszi eposzok sem puszta kitalációk, ezt bizonyítja Trója feltárása, amelyet a német Schliemann az Iliász alapján talált meg.
Most egy a homéroszi eposzoknál is régebbi mondakör nyomában kutakodnak a tudósok, hiszen az Argonauták még jóval az Iliász és az Odüsszeia megszületése előtt hajóztak az ókori görögök honából a Fekete-tengeren át a Kaukázus felé, a mai Grúziába (az ókori Kolkhiszba). Iaszón vezetésével sikerült is elhozniuk a híres aranygyapjút. A hajóút rendkívül viszontagságos volt, akárcsak a későbbi Odüsszeia története. A nevezetes vízi járművet, amelyet Iaszónék használtak, Argónak hívták. Innen ered az „Argó hajósa”, az Argonauta kifejezés is – a „nautész” szó az ógörögben hajóst jelent ugyanis. (A görögök egyébként többes számban használták a kifejezést, amely eredetileg így íródott: „Argonautai”.)
A késő bronzkori sírban talált aranyat és féldrágaköveket azért vizsgálják a francia és a görög szakértők, mert szerintük a mai Vólosz igen közel feküdt ahhoz az Iólkoszhoz, ahonnan Iaszón, az Argonauták vezetője származott. Az Argonauták nyomában kutatók feladatát megnehezíti, hogy Iaszónék vállalkozásáról többnyire csak közvetett információk állnak rendelkezésre, nem maradt fenn az eredeti hősköltemény. (Schliemann-nak könnyebb dolga volt, hiszen az Iliász többé-kevésbé intakt módon fennmaradt, így Trója megtalálása a mítosz alapján nem lehetett olyan nehéz, mint most néhány aranytárgy alapján igazolni az ókori görög-kaukázusi kapcsolatokat.)
A most megtalált aranyleletek és az aranygyapjú-legenda természetesen összefügghet, noha senki sem egy kost keres manapság, amelynek aranyból volt a gyapja… (Kolkhiszban a mítoszok szerint a kos gyapját egy soha nem alvó sárkány őrizte.) Annál inkább bizonyítékul szolgálhat az, hogy ha kiderülne: az aranyleleteknek igenis közük van az ókori Kolkhiszhoz, vagyis a mai Kaukázus vidékeihez.