A magyarok idegen nyelvű elnevezései

Egy népnév önmagában nem ad választ magának a népnek az eredetére. Jó példa erre az indoeurópai hettiták esete, akik egy előttük ugyanazon a területen (a mai Törökország közepe táján) élő népről, a hattikról kapták – már az ókorban! – a nevüket. Mi magunk is jó példák vagyunk arra, hogy „idegen nyelveken” egészen más népként ismernek minket, mint ahogyan mi nevezzük magunkat.
A bizánciak például türkökként (vagy néha „szavartü aszfalü”-ként), esetleg onogurként emlegettek minket, a nyugati népek pedig szintén a bolgár-török onogur néptörzsről neveztek el „vengri”-nek (szláv nyelveken), hongrois-nak (franciául), Hungarus-nak (latinul). Ezekből az alakokból később nem az onogurokra, hanem a hunokra utaló etimologizálás terjedt el a középkorban, a magyar és az európai nyelvtudósok, történészek szerint azonban téves az az állítás, hogy a magyarok neve a hunokéra vezethető vissza. Kiszely István szerint azonban vannak olyan bizánci források, amelyek tényleg hunnak nevezik a magyarokat. (Kínában pedig még ma is gyakran a hunok leszármazottaiként tartanak számon minket egyes szakértők.)
A magyarokat gyakran nevezték Nyugat-Európában szkítáknak is, amely egyébként minden más keletről érkezett nomád népre is használatos volt. Innen eredet a mesterségesen, talán az újkorban „magyarosított” szittya elnevezés is.
A magyarság idegen nyelvű elnevezése nem sokat segít abban, hogy megértsük az általunk használt elnevezést, a magyart. Annyiban azonban érdemes figyelembe venni ezeket az elnevezéseket, hogy többnyire türk, török népekkel kevernek minket össze.
Persze nem mindenütt használják a török eredetű „külső” neveinket: perzsa és arab források a „madzsar” vagy ahhoz hasonló neveket említenek, tehát a mi önelnevezésünkhöz hasonló szót használnak. A madzsar vagy éppen madzsagar elnevezés talán a kazároktól ment át a perzsa, arab forrásokba, a kazárokkal ugyanis sokáig éltek együtt a magyarok. Mind a kazárok, mind pedig a magyarok etnikai összetétele azonban vitatható. A kazárok török nyelve sem tisztázott: vannak, akik köztöröknek tartják őket, vannak, akik csuvasos jellegű török nyelvet tulajdonítanak nekik. És vannak olyan szakértők, akik szerint időben is változott a kazárok „töröksége”, hol köztörök, hol pedig csuvas-török elemek domináltak benne, és alapvetően vegyes csoportról van szó. A kazárok népneve pedig egészen vitatott, Róna-Tas András szerint egyébként a római „cézár” (Caesar) titulusból, illetve névből is eredhet!
Az, hogy a különböző népek egymást hogyan nevezik, sok mindentől függ. Nem véletlen, hogy a magyarokat törökös népneveken említik a szomszédos népek. A magyarok ugyanis a kazár birodalomban, illetve talán már korábban valamilyen török néppel együtt élhettek. A magyar törzsnevek egy része is török eredetű, gyakran a török hadrendben elfoglalt pozíciót jelentik.