Klímaváltozás: veszély vagy műbalhé?
Február 16-ával életbe lépett a kiotói jegyzőkönyv. Van, aki a nemzetközi együttműködés sikereként ünnepli, van, aki viszont úgy véli, hogy az intézkedés elkésett, és csupán csekély hatással jár majd. Egy azonban biztos: a jegyzőkönyvet klímakutatók több évtizedes kutatásai előzték meg.
A szkeptikusok azonban ezeket a kutatásokat az elmúlt hónapokban egyre ellenségesebb kritikákkal illették. Az egyik brit napilap például a klímaváltozás teóriáját „globális csalásnak” minősítette, amelyet a baloldali, Amerika- és nyugatellenes erők terjesztenek. Nem nehéz észrevenni, hogy a bírálatok nagy része politikai indíttatású. A klímaváltozás ugyanis talán a 21. század legfontosabb tudományos kérdése: aki az éghajlati vitában nyer, hosszú évtizedekre, akár évszázadokra meghatározhatja a jövő gazdasági, politikai és technikai haladásának irányvonalát.
Az, hogy a klímaváltozás elméletét oly sokan támadják, azzal is magyarázható, hogy a teóriában egyelőre túl sok a „lyuk”, a „puha bizonyíték”, és az egyértelműen nem számszerűsíthető hatás. De melyek is azok a bizonyítékok, amelyek alapján sokan azt állítják, hogy az emberiség felelős a felmelegedés folyamatáért?
Az emberiség szerepe a felmelegedésben
Ezt támasztják először is alá a fizika alapösszefüggései. Ismert, hogy a vízgőz és a széndioxid üvegházhatású gázokként viselkedve, elnyelik a Föld által kibocsátott hőt. Ez önmagában nem probléma, hiszen e gázok nélkül bolygónk hőmérséklete sokkal – akár 30 Celsius fokkal – alacsonyabb lenne. Ugyancsak nem kétséges, hogy az emberiség széndioxidot pumpál a levegőbe, amelynek mennyisége fokozatosan növekszik. Ennek köszönhetően az ipari forradalom előtti időszakhoz képest a légkör széndioxid-koncentrációja mára 35 százalékkal magasabb.
A megnövekedett széndioxid-koncentráció hatása szintén mérhető. 2000-ben az Imperial College London kutatói három évtized műholdfelvételeit tanulmányozva azt vizsgálták, hogyan változott a légkörből az űrbe távozó infrasugárzás mennyisége, és megállapították, hogy miközben 1970 és 1997 között a légköri széndioxid mennyisége növekedett, az űrbe kevesebb sugárzás távozott. Az üvegházhatású gázok tehát egyre több, a felszín által kibocsátott sugárzást ejtettek csapdába, nyeltek el.
Ugyancsak az emberiség közreműködését támasztják alá a hőmérsékleti adatok is: ezek szerint az elmúlt 150 év húsz legmelegebb éve közül 19 1980 utánra esik. A szkeptikusok azonban azzal érvelnek, hogy e méréseket nagyban torzítják a világszerte erősödő urbanizálódás, mivel a nagyvárosok a vidéki területekhez képest sokkal több hőt képesek elnyelni. A kételkedők gyakran hangoztatják azt is, hogy az elmúlt húsz év látványos melegedése összefüggésben áll a Nap változó aktivitásával is. E teória szerint a felmelegedés jelentős részben magyarázható a Nap növekvő aktivitásával, valamint befolyással van rá a vulkáni működés is.
Mennyivel nő a hőmérséklet?
Azt, hogy az emberiségnek is része van a mostani felmelegedésben, a legtöbb tudós elismeri, ám ennek mértékét tekintve a becslések széles sávban mozognak. A légköri széndioxid-koncentráció jelenleg 375 milliomod részecske körül van. Az ipari forradalom előtti 280 milliomod részecske megduplázódása 2050-re egy Celsius fokkal emeli meg a globális átlaghőmérsékletet – ha minden egyéb tényező (az óceánok felülete, párolgása, széndioxid-elnyelő képessége, a felhőképződés, vegetáció) változatlan marad.
A prognózisok szerint azonban 2050-re reálisabb 1, 4– 5, 8 Celsius fokos globális hőmérsékletemelkedéssel számolni. Ez azt jelenti, hogy az ipari forradalom előtti 14, 8 fokos átlaghőmérséklet 16, 2-20.6 fokra emelkedhet. Még az optimistább becslésekkel számolva is, az emberiség történetében ez lesz az eddigi legnagyobb hőmérséklet kilengés.
A modellek azonban kétségtelenül nem teljes körűek, bőven akad rajtuk támadási felület. Azt azonban biztosan tudjuk már, hogy az emberiség befolyásolja bolygónk hőmérsékletét, nem tudjuk azonban mennyire. Nem kizárt, hogy a szkeptikusoknak lesz igazuk, és felesleges aggódni. Szerencsés fordulat lenne. De mennyire fogja szerencsésnek érezni magát az a több millió ember (és állat), akik már most érzékelik a klímaváltozást?
|