Salamon, Antal2020. október 24., szombat
Kultúra

Egy vidám halottkultusz bivalyokkal és az adóhivatallal

2005.02.17.Admin
National Geographic Magyarország

Az indonéz Celebesz (Sulawesi)-sziget magasföldjén él egy népcsoport, amely máig őrzi és ápolja ősi animista hiedelemvilágát és egyedülálló halottkultuszát. A toraják – azaz a hegyi emberek – földjén a nyári hónapokban folyamatos az építkezés -, ám az ekkor épülő díszes házak nagy része csupán a temetési szertartások ideiglenes kelléke...

A jellegzetes hajóalakú házaknak az elnevezése is egy olyan szóból származik, ami azt jelenti: segédkezni a halotti szertartásnál. A toraja legendák azt mesélik, a legelső tongkonant – azaz házat – maga Puang Matua, a teremtő főisten építette meg a mesterségek hét ősével.

Ottjártunkkor temették Maria Suba Saba-t Taranko falu királynőjét és fiát, akik a toraja társadalom legfelső ún. aranykasztjához tartoztak. Őseiket a teremtő isten a legnemesebb anyagból formálta meg csodálatos fújtatói segítségével, családjuknak így kötelessége volt őket a legnagyobb pompával elbúcsúztatni, így alapozva meg félisteni rangjukhoz méltó túlvilági életüket.

Két évig gyűjtöttek a méltó szertartásra

Az ötnapos, több ezer embert megmozgató szertartásra két éven át gyűjtöttek… Ez idő alatt az elhunytakat csak „fekvő betegként” illett emlegetniük, mert bár a lelkek már végérvényesen elhagyták gondosan bebalzsamozott testüket, mindaddig a Földön maradnak házuk körül bolyongva, míg az élők nem gondoskodnak méltó temetési szertartásukról…Csak „a lélegzet kiküldésének” napján, az első áldozati bivaly leölésekor számítanak hivatalosan is valódi halottaknak.

Bár a bivalyok rituális leölése képezi a toraja temetések legfőbb rítusát, egy nemesi szertartáson több száz disznót is le kell vágni, hogy etetni tudják a népes vendégsereget, akik sokszor több napon át utaznak, hogy részt vegyenek a ceremónián.

A közeli rokonok köszöntik a vendégeket, hozzátartozókat, és átveszik ajándékaikat, amivel biztosítják az elhunytak túlvilági jólétéhez szükséges vagyont. A gondosan csomagolt ajándékjószágok nyilvános bemutatása és pontos könyvelése a szertartás egyik legfontosabb, és egyben leghosszadalmasabb része is…

Sok, erős bivalylélek kell az útra

A hosszas várakozásban időnként a rizsföldek felé terelődik a figyelem. A tömeg, főleg a fiatal fiúk, férfiak csapatostul rohannak, hogy minél jobb helyről élvezhessék a közelgő eseményt. A temetések legnépszerűbb programja kétségkívül a bivalyviadal. A tét nem kevés: az állatok a halott lelkét viszik majd a pujába – a menyországba. Az oda vezető úton, a fogatban elfoglalt helyükért küzdenek. Az út hosszú, sok erős bivaly lelkére van szükség, hogy az ünnepelt eljuthasson az égi világ kapujáig…

A bivaly a toraja kultúra meghatározó eleme: Házaik legfőbb dísze, a faragott bivalyfej a gonosz erők elhárításának, és a gazdagságot hozó szerencsének a szimbóluma.

A világ legvidámabb halotti menetén a férfiak hangosan nevetve biztatják egymást, mivel kilométereken át hegyről fel – hegyről le kell cipelniük és rázniuk a mázsás koporsókat. Igy biztosak lehetnek abban, hogy nem költöznek rossz szellemek a holttestbe, és a halott lelkét is sikerül úgy összezavarniuk, hogy az nem talál vissza többé evilági otthonába.

A komoly fizikai erőfeszítést igénylő rítussal az élő családtagok nemcsak az elhunyt szellemének segítenek végleg elszakadni a földi szférától, hanem magukat is megvédik attól, hogy kísértetként visszajárjon zaklatni őket a megboldogult. Házkörüli szellemként ugyanis a halott nem képes betölteni kívánatos túlvilági szerepét. Pedig a hatalmas költségekkel járó szertartás egyik fő célja az, hogy a pujába – a toraja mennyországba – eljutó lélek, megistenült ősként, odaátról jó szerencsével segítse családját.

Az Ég Ura nem sokat kérdez

A sírba helyezésre csak délután kerülhet sor, amikor a Nap hanyatlóban van. A különböző kasztok rangjuk szerint temetkeznek barlangba, sziklába, fába. A méltóságban magasabb halottak számára házat építenek, illetve a sírok védelmére a halott képmására faragott tautau bábukat helyeznek a bejárathoz. Bár ilyenkor általában már csak a szűk család van jelen a temetéseken, Taranko királynőjét és fiát több százan kísérik el utolsó földi útjukra.

Az igazi nagy utazás számukra csak most kezdődik, hisz hitük szerint, több száz hegyen és völgyön kell átjutniuk, hogy elérkezhessenek a Bamba Puang nevű hegy tetejére, a mennyek kapujához. A rituális megtisztulás után a lelkek előtt megjelennek saját halott őseik, hogy elvezessék őket Pong Lalondong, az Ég Ura színe elé. Az utolsó ítéletet hozó istenség csupán két kérdést intéz a lelkekhez: kaptak-e, és ha igen, milyen temetési szertartást?! – E szerint kapják meg ezután mennybéli rangjukat.

Ma már az adóhivatal is figyeli a szertartásokat

A máig élő ősi szokások, hiedelmek jelenlegi megítélése roppant ellentmondásos. Az indonéz kormányzat egyrészről támogatja a hagyományőrzést, hiszen turisztikai kincsesbányának számítanak a látványos temetkezési helyek és szertartások. Ugyanakkor az áldozati állatok tömeges „lemészárlását” mértéktelen pazarlásnak minősíti, és adókkal sújtja. Néhány éve – ennek megfelelően – állandó vendég az adóhivatal minden temetésen.

A torajákat – szemmel láthatólag – mindez nem befolyásolja, ugyanolyan türelemmel állják végig a kilométeres sort a helyszínen felépített ideiglenes adóhivatal előtt, mint ahogy kivárják sorukat az ajándékok bemutatásakor is. Nincs kivétel: még a „külső világot” ismerő, magas kormányzati pozícióval bíró hivatalnokok is felhalmozott vagyonukat méregdrága temetési ceremóniákra költik. Ha megkérdik őket miért, mosolyogva válaszolnak. Mert toraják vagyunk.

Hozzászólások

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Az időszámítás előtti 200-100 közötti periódusból származó geoglifa ősibb lehet a térség többi alkotásánál.

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Képes-e a különböző hátrányos helyzetű csoportok iránti sajnálat cselekvésre motiválni a többségi társadalom tagjait – tették fel a kérdést kutatásukban a PPK kutatói.

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Ceruzahegyből farag korabeli figurákat Ebrahim Belal, egyiptomi képzőművész.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket