Oroszország visszaadja a sárospataki könyvtár elrabolt köteteit

Putyin bejelentéséről, és arról, hogy várhatóan a könyvek visszaadása jövő májusig megtörténik, Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök számolt be a Magyar Televízió Híradójának. A Híradó nem számolt be ugyanakkor arról, hogy az orosz elnök tervét a moszkvai parlament is jóváhagyja-e. Az orosz duma elé állítólag tavasszal kerülhet csak legkorábban a könyvek visszaadásáról szóló törvény. Mindenesetre Putyin orosz elnöknek alighanem sikerül az akaratát érvényesítenie az orosz törvényhozásban is – jegyzik meg megfigyelők.

134 könyvről van szó

A sárospataki református kollégium 134 kötete szinte véletlenül került 1945-ben a mûkincseket gyűjtő szovjet egységek kezébe – olvasható a reformatus.hu weboldalon. A legértékesebb tárgyakat 1938-ban budapesti banktrezorokban helyezték ugyanis biztonságba – e páratlan kéziratok és korai nyomtatványok kivételével minden sértetlenül megmaradt Sárospatakon.

Korábban, Borisz Jelcin elnöksége idején Oroszország már visszaadott néhány kötetet a híres könyvtár legértékesebb darabjai közül. Akkor maga Jelcin hozta Magyarországra azt a pár könyvet, amit Oroszország gesztusként szolgáltatott vissza.

Sokezer műkincs van még Oroszországban?

Ugyanakkor a teljes sárospataki könyvanyag hazakerülése precedensül szolgálhatna az oroszországi közgyűjteményekben lappangó sok ezer magyar mûtárgy visszaszerzéséhez – írja a reformatus.hu. Magyarországról ugyanis számtalan – pontosabban sok ezer, talán sok tízezer – más műkincs került keletre 1945 után, amelyek visszaadásáról Gyurcsány Ferenc, illetve Vlagyimir Putyin most nem beszélt.

Mravik László, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos munkatársa, főmuzeológus egy korábbi nyilatkozatában beszámolt az elrabolt kincsek egy másik részének a sorsáról is. Mravik szerint az idén tervezett egyik Nyizsnyij Novgorod-i kiállításon olyan műkincseket akarnak bemutatni, amelyek éppen hazánkból származnak. A magyar gyűjteménybe 151 tétel (festmény, grafika és szobor) tartozik, köztük El Greco, Tintoretto, Goya, Monet és Degas művei, amelyeket hatvan éven át titkos jelzéssel őriztek – erről az orosz Kommerszant című lap számolt be korábban (ez a lap egyébként Putyin elnökkel ellentétes álláspontot képvisel sokszor, nem véletlen, hogy nemrégiben éppen ezt a témát vetette fel az újság).

Eichmann „gyűjteménye” volt?

A Nyizsnyij Novgorod-i muzeológusok a kollekciót egyébként Adolf Eichmann gyűjteményéből származónak tartják, és így nem biztos, hogy közvetlenül Magyarországról kerültek a Szovjetunió fennállása idején Gorkijnak nevezett városba az értékes műtárgyak. Eichmann irányította a magyarországi holokausztot, a zsidóüldözést, és az így elrabolt javak sorsa bizonytalan, nem tudni, hogy hová vitték a nácik az összegyűjtött kincseket, és a nyugat felé előrenyomuló gorkiji hadosztály hol talált rá az elrabolt tárgyakra.

A magyar szakértők – akárcsak a sárospataki református könyvtár esetében – arra gyanakszanak, hogy a szovjet csapatok egyszerűen berobbantották a magyar bankok trezorjait, és onnan vitték el a legértékesebb darabokat.