Korábban jelent meg a Homo sapiens a Földön
Amerikai és ausztrál tudósok triója újra megvizsgált két 1967-ben talált koponyát, amelyek a valaha élt legrégebbi Homo sapiensek maradványai. Kiderült, hogy a korábbi datálással szemben a koponyák nem 130 ezer évesek, hanem sokkal régebbiek.
A két lelet továbbra is a legrégebbi ismert Homo sapiens maradvány, és a legfrissebb átértékelés alapján a ma élő emberi faj megjelenése bolygónkon távolabb tolódott (visszafelé) tőlünk az időben. A legfrissebb adatok szerint ugyanis akár 195 ezer évesek is lehetnek az említett fosszíliák (megkövesedett csontok). Az átértékelés azután vált szükségessé, hogy kiderült: nem a fosszíliák közelében lévő osztrigahéjak alapján, hanem a csontmaradványokat tartalmazó geológiai, földtani rétegek nyomán kell meghatározni a Homo sapiens első leleteinek korát.
Megbízhatóbb módszerek
A leleteket ugyanis az első kormeghatározáskor – a csontok mellett heverő osztrigahéjakban található uránizotópok bomlása alapján – 130 000 évvel ezelőttinek becsülték. Ám a puhatestűek fosszíliái, az azokban lévő urániumatomok lebomlásának vizsgálata nem ad elég pontos képet a datáláshoz. Sokkal megbízhatóbbnak tűnik a most elvégzett, úgynevezett kálium-argonos radioaktív kormeghatározás, amely a legfrissebb elemzések nyomán 104-196 ezer év közötti eredményt hozott. Az új méréseket a fosszíliákat tartalmazó vulkáni hamurétegben, illetve az ottani habkődarabokon végezték el.
A kálium-argon módszert a kutatók kiegészítették a klímaváltozásokról szóló adatokkal és az Omo áradásaival is összehasonlították azokat. Így jutottak arra, hogy a 104-196 ezer éves intervallumon belül a régebbi időponthoz vannak közelebb a leletek.
Leakey nyomában
Az újabb kormeghatározás három tudós, Ian McDougall, Frank Brown és John Fleagle nevéhez fűződik, akik felkeresték azt az afrikai, etiópiai ásatási helyszínt, ahol a legendás Richard Leakey kutatott egykor.
A három amerikai, illetve ausztrál tudós most a Nature tudományos magazinban tette közzé felfedezését. Szerintük a Leakey-ék által megtalált Omo I és II „kódnevű” koponyák legalább 40 ezer, de akár 60 ezer évvel is „visszatolhatják” a mai ember megjelenését bolygónkon. A korrigált datálású leletek így most már jobban egybeesnek a genetikai alapú számításokkal, amelyek szerint a Homo sapiens, a ma élő ember körülbelül 200 ezer éves, és valahol Kelet-Afrikában, Etiópia vagy Tanzánia mai területén alakulhatott ki.
Richard Leakey és csapata 1967-ben bukkant Etiópia déli részén, Kibis települése közelében arra a két koponyára, amelyet most újra megvizsgáltak a kutatók. Az Omo folyó üledékrétegeiből előkerült leletek közül az Omo I-nek a(z arc nélküli) koponyája, karjainak darabjai, lábának, lábfejeinek és csípőcsontjának egy része maradt meg. Az Omo II-nek csak a koponyája, pontosabban annak teteje és hátulja konzerválódott.
Az újradatálást végző tudósoknak sikerült a korabeli feljegyzések, fotók és filmfelvételek alapján felkeresniük az ásatás pontos helyszínét, sőt egyes, a helyszínen talált újabb csontszilánkokat a meglévő Omo I-csontvázhoz tudtak illeszteni.