Merénylet Ferenc József császár ellen
1853. február 18-án Bécsben Libényi János szabólegény késsel rátámadt Ferenc József császárra és annak adjutánsára, gróf O’Donnellre. A császár könnyű sérülésekkel megúszta a merényletet, Libényit azonban pár nappal később felakasztották.
1849. augusztus 13-án Görgey Artúr főserege a világosi várnál letette a fegyvert a túlerővel szemben. Az oroszok kényszerítették térdre Görgeyt, azonban a foglyok osztrák fogságba és ítélőbíróság elé kerültek. Csorba László történész hangsúlyozza, hogy „a legkeserűbb csalódást Görgeynek feltehetően az okozta, hogy miután az oroszok kiadták foglyaikat az osztrákoknak, képtelenek voltak befolyásolni a terrorhullám beindulását”.
Osztrák részről megindult a kemény megtorlás. Latour osztrák hadügyminiszter halálának évfordulóján, október 6-án Aradon akasztották fel a tizenhárom tábornokot is. A felállított hét hadbíróság több száz halálos ítéletet hozott, melyből mintegy százat hajtottak végre. A nemzetközi nyomás hatására a legtöbb halálos ítéletet 20 évnyi várfogságra enyhítették. Palmerston angol külügyminiszter a következőket mondta: „Az osztrákok a legnagyobb vadállatok azok közül, akik valaha a művelt ember nevét birtokolták”. Az osztrák vezetés 1850 nyarán menesztette Haynaut, akinek „munkáját” egyébként 400 ezer forint jutalommal honorálták. Ebből a pénzből azután Haynau – a politikai érzék teljes hiányáról tanúbizonyságot téve – Magyarországon vásárolt birtokot.
Haynau után azonban jött a Bach-korszak, ami a birodalmi központosítás és az abszolutizmus jegyében telt el. Nagyon sok magyar ebben az időszkban az ellenállást választotta. A Deák-féle csoportosulás a passzív rezisztenciát képviselte, míg mások, köztük Libényi János is, a tényleges cselekvés híve volt. A kegyetlen magyarországi eseményekért, életekért, foglyokért akart bosszút állni Ferenc Józsefen a szabólegény.
1853. február 18-án Bécsben a császárra és annak kísérőjére, gróf O’ Donnellre késsel támadt. Az uralkodót nyakszirten szúrta, azonban elmenekülni már nem tudott, mert Ferenc József szárnysegédje megragadta és ártalmatlanná tette. A hadbíróság a magyar szabólegényt halálra ítélte és 1853. február 26-án felakasztották. Mivel a rendőrség nem hitt a magányos elkövető teóriájában, ezért összeesküvő csoportok után kutatott, melynek során Magyarországon több száz embert letartóztattak és fogságba vetettek.