Milyen nőnek lenni Szaúd-Arábiában?

A szerző, Richard Cohen részt vett a dzsiddai gazdasági fórum keretében a szaúd-arábiai nők helyzetéről rendezett pódiumvitán, amelyen a nemeket korlát különítette el, és ahova a fekete abajába (lepelbe) burkolódzó nők külön bejáraton érkeztek. Ha nő tett fel kérdést, őt nem mutatta a terem kivetítőjén a zárt láncú tévékamera.

A vitában sok szó esett az autóvezetésről, amit Szaúd Arábiában a hagyomány, újabban pedig törvény is tilt a nőknek. Az arab világban is egyedülálló tilalom nagy terhet ró a társadalomra. Szaúd-Arábiában is egyre több nő áll munkába, volán mögé azonban nem ülhetnek, így egyre több autóvezetőre van szükségük. A pódiumon ülő egyik férfi azon morfondírozott, vajon lázongásra vezetne-e az autót vezető nő látványa. S akkor még szó sem esik a válásról, a többnejűség beszüntetéséről vagy a nők szavazati jogáról – jegyzi meg kommentátor.

A munkahelyen a nők külön helyiségben dolgoznak, és ezt – mint azt a szerzőnek bizonygatták – ők is így tartják jobbnak, mivel legalább nem kell teljesen befedniük magukat.

A háttérből a saját rendőrséget vezénylő vallási hatóságok figyelnek éberen. Lecsapnak a nem megfelelően öltözött nőkre, nem engedik őket autót vezetni vagy szavazni, s arra kényszerítik őket, hogy feketébe öltözzenek. 1990-ben mintegy ötven nő tiltakozásul volán mögé ült, de a vallási hatóságok sem ültek ölbe tett kézzel, hiszen ki tudja, mi jönne még, hova jutna a világ, ha a nők autót vezethetnének. A vétkeseket megbüntették, és az íratlan tilalmat törvénybe foglalták.

A szerző szerint nem tudni, meddig mehet ez így tovább, talán addig, amíg a kőolajár magas marad, és a királyság megengedheti magának, hogy az egykori amerikai faji szegregáció szexista változatát gyakorolja. A gazdasági kényszer és a józan ész végül azonban diadalmaskodni fog, és a nők felszabadulnak – olvasható a kommentárban.