Tibor2021. április 14., szerda
Kultúra

Gyengénlátó volt Dávid?

2005.03.01.Admin
National Geographic Magyarország

Bár a legutóbbi számítógépes vizsgálatok azt mutatták ki, hogy valóban közelít a tökéletes arányokhoz Michelangelo Dávid szobra, kisebb hibák azért akadnak: a szobor hátán jobb oldalon egy mélyedést fedeztek fel ott, ahol valójában izomnak kellene lennie, illetve amennyiben hiteles a firenzei szobrász alkotása, úgy Dávid valójában gyengénlátó lehetett.

Sokáig az a kép élt Michelangelo Dávid szobráról, hogy a férfiúi tökéletesség megtestesítője, a firenzeiek illetve a turisták mégis igen sokat élcelődtek a hatalmas műalkotáson. Elsősorban Dávid nemi szervének aránytalan méretét kritizálták, vékonynak tűnő lábai miatt pedig sokan valóságos statikai csodának tartják, hogy a szobor még mindig áll. A legfrissebb számítógépes elemzések azonban azt mutatták ki, hogy a szobor igenis közel van a tökéletes arányokhoz, és csak kisebb, meglehet szándékos hibákat fedeztek fel kutatók.

Aránytalan formák

A tavalyi évben elvégzett tisztítási munkálatok közben háromdimenziós digitális technikával fényképezték le a szobrot, majd számítógép segítségével elemezték ki azt. A firenzei egyetem két professzora által végzett mérések azt mutatták ki, hogy a több mint 4 méteres szobor közelít a tökéletesen arányos megformáltsághoz.

Pietro Bernabei és Massimo Gulisano szerint Dávidnál nem beszélhetünk kivételes testi adottságokról vagy nagy tehetségről, azonban az sem állítható, hogy testfelépítése aránytalan lenne: a genitália mérete a harc előtti feszültség állapotát tükrözi a két kutató szerint.

„Az egész szobor a küzdelemre összpontosításból eredő hatalamas feszültségről árulkodik. Az arcáról és a homlokáról szintén ez a feszült figyelem olvasható le, de ezt az érzetet erősíti orrlyukának kiszélesedése és tágra nyílt szeme is. A koncetráció, a félelem és az agresszió keveredése jellemzi a szobrot” – állítja Bernabei a Discovery News-nak adott nyilatkozatában.

Dávid, a tökéletes férfi

Ugynakkor a kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a közhiedelemmel ellentétben Dávid nem egy követ tart jobb kezében, hanem egy parittyát. Ráadásul a jobb kar izomzatának állapota sem arra utal, hogy Dávid egy követ készülne eldobni. Sokkal inkább a parittya használatát vélik felfedezni a firenzei egyetem kutatói.

Az egyetlen kisebb hiba Dávid hátán figyelhető meg: a jobb oldali lapockánál valójában izomnak kellene lennie ott, ahol egy mélyedés látható most. Bár Michelangelo határozottan kiállt amellett a felfogás mellett, hogy ő csak azt tudja megformázni egy kőtömbből, ami valójában már mindig is benne rejlik az anyagban, ennek a hibának maga Michelangelo is tudtában volt, sőt meg is magyarázta a kisebb eltérés okát: egyik levelében arról panaszkodik, hogy maga a kőtömb hiányos ezen a helyen, ezért nem tudta megformálni a szobor hátát rendesen. Való igaz, hogy Michelangelo előtt már ketten is „visszadobták” a kőtömböt, annak használhatatlanságára hivatkozva.

A gyengénlátó Dávid

Ezzel szinte egyidőben a brit Journal of Royal Society of Medicine című szaklapban Saad Shaikh, a floridai központú retinakutatóintézet vezetője jelentetett meg egy cikket, melyben azt állítja, hogy Dávid kancsal lehetett, ha hiteles Michelangelo alkotása. Shaikh szerint míg a jobb szem határozotton előre tekint, addig a bal enyhén balra fölfelé. A kiforduló bal szem egyértelműen gyengénlátásra és kancsalságra utal – olvasható az ABC hírcsatorna honlapján.

Manapság ezt a hiányosságot szemüveggel illetve sebészeti beavatkozással könnyen tudják gyógyítani, a Dávid szobron pedig azért nem észlelték mindeddig a művészettörténészek ezt a hibát, mert a hatalmas szobrot csak alulról felfelé tekintve vizsgálják legtöbbször, nem pedig szemmagasságban. A Stanford University által végzett vizsgálatok azonban egyértelműen kimutatták: Dávid gyengénlátó lehetett.

A fügefalevél és Dávid

A szobor körül egyébként már korábban is igen sok vita akadt. Kezdődött rögtön a szobor felavatását követően, amikor egyházi körök komolyan ellenezték az egészalakos meztelen szobor felállítását. Az ellenreformáció idejében aztán odáig fajult a helyzet, hogy Dávid nemi szervét fügefalevéllel takarták le, mivel a meztelenség ábrázolását bűnnek tartották. Érdekesség, hogy a londoni Viktória és Albert Múzeumben megtalálható Dávid szobor másolatán mind a mai napig letakarják fügefalevéllel a genitáliát, amennyiben az angol királynő a múzeumban jár.

Mások szerint ugyanakkor nem is a bibliai Dávidot ábrázolja az alkotás, mivel Michelangelo Dávidja nincs körülmetélve, ahogy pedig az a zsidóknál szokás volt. Sokan inkább egyik fiúszeretőjét látják Dávidban, akinek a nevéről elnevezte a szobrot Michelangelo.

Bár 1843 óta most először tisztították meg a szobrot, a tavalyi nagytakarítást is igen sokan kritizálták, mondván az nem veszi kellőképpen figyelembe a szobor állagát. Az eredetileg a városháza előtt szabadon álló Dávidot nemcsak az időjárás viszontagságai viselték meg, hanem a múzemba való beköltözése után a látogatók sem kímélték. Egyrészt a kabátokon és ruhákon behordott szennyeződések rakódtak le igen gyorsan a műalkotáson, másrészt néhány szellemileg nem teljesen ép látogató is komoly kárt tett még néhány évvel ezelőtt a szobor lábán, amikor Dávid lábujjait kalapáccsal próbálta meg szétverni.

Hozzászólások

Amikor a könyvtár lóháton érkezett

Amikor a könyvtár lóháton érkezett

Az 1930-as években az USA gazdasága mélyponton volt, a válság mindenkit érintett, de leginkább a vidéki, szegény népességet.

A Notre Dame tornyát különleges fákból építik újjá

A Notre Dame tornyát különleges fákból építik újjá

A Napkirály idejében ültetett tölgyek szolgálnak alapanyagként a tűzvész után megújuló templom gerendázatához.

Megoldhatták a rettegett kalózkapitány rejtélyét

Megoldhatták a rettegett kalózkapitány rejtélyét

Érmék árulkodhatnak John Avery, a hírhedt angol kalóz sorsáról.

Megtalálhatták Európa legkorábbi térképét

Megtalálhatták Európa legkorábbi térképét

A kőbe vésett bronzkori ábra a mai Franciaország egyik régióját mutathatja be.

Úgy tűnik, a szkíták nem csak nomád életformát követtek

Úgy tűnik, a szkíták nem csak nomád életformát követtek

A szkítákról Hérodotosz óta él a kép, mely szerint mozgékony, nomád népcsoportot alkottak.

National Geographic 2021. áprilisi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

10 560 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket