Hatalmas, csak repülőről látható ősi rajzokat találtak Peruban

Perui régészek repülőgépről fedeztek fel ötven gigantikus alakot, amelyeket valószínűleg 2100 éve véstek a dél-amerikai hegyek, dombok oldalába, s amelyek eddig teljesen rejtve maradtak a kutatók előtt.
A hatalmas figurák egy 145 négyzetkilométeres területet fednek le, méghozzá egy Palpa nevű dél-perui település közelében – minderről egy helyi lap, az El Comercio számolt be. A gigantikus rajzok emberi alakokat, madarakat, majmokat és macskákat ábrázolnak.
E műalkotásoknak is tekinthető ábrák keletkezését a tudósok az úgynevezett Paracas-kultúrának tulajdonítják. Legalábbis ezt állítja Johny Islas, a régészeti tanulmányokkal foglalkozó Andok Intézet igazgatója.
A Paracas-kultúra rejtélyei
Islas arra alapozza a véleményét, hogy a levegőből látható gigantikus rajzok leggyakrabban előforduló alakja a Paracas-kultúra főistene, s ez az alak már korábban is ismert volt e kultúra textíliáiról és edényeiről.
Islas szerint a most felfedezett műalkotások Kr. e. 600 és 100 között keletkezhettek. Ha ez beigazolódik, akkor ezek a rajzok régebbiek, mint a híres Nazca-vonalak, a hasonlóan óriási kiterjedésű ábrák, amelyek a Nazca-sivatagban találhatóak.
Nem az ufók műve
A Nazca-vonalak egy 56 kilométer hosszú területen húzódnak, és 1994-ben az ENSZ a világörökség védelme alá helyezte őket. Ezek a védett műalkotások szintén különböző állatokat ábrázolnak, akárcsak a most felfedezett Paracas-kultúrához tartozó emlékek.
Nazca-vonal
A Nazca-vonalak keletkezési idejét Kr. e. 50 és Kr. u. 600 közé teszik a szakértők, s ezek is olyan hatalmasak, hogy csak a levegőből lehet észrevenni őket. Többek között ez magyarázza azokat a fantasztikus elképzeléseket is, hogy a Nazca-vonalak arra utalnak: egykor földönkívüliek látogatták meg bolygónkat – ahogyan ezt például Erich von Däniken állítja. Tudományos körökben viszont komolyan nem foglalkoznak ezzel a lehetőséggel.
A most Dél-Peruban felfedezett óriási műalkotások a régészek szerint szintén nem az ufók műve, hanem egy hatalmas kalendárium részei lehettek. Ezek segítségével a Paracas-kultúra emberei a csillagok és üstökösök mozgását követhették, illetve kiszámíthatták a napfogyatkozások és az évszakok váltakozását.