A hibrid vagy a dízel üzemű járműveké a közeljövő?

A genfi autószalonon sok egymással ütköző vélemény hangzott el autóipari vezetők körében, hogy vajon a csendes járású akkumulátorral támogatott benzinüzemű járművek képesek lesznek-e kiszorítani a kopogó motorú dízel járműveket a piacról. Afelől viszont semmi kétség, hogy a hidrogén üzemű járművek még jó ideig csak mozgó laboratórium formájában vesznek részt a közúti közlekedésben.

A Mercedes vezére Eckhard Cordes például meg van győződve arról, hogy a dízel járművek kora még csak most veszi kezdetét. A Mercedes az autógyárak között elsőként kínált dízel motoros személygépkocsit és ebben már 70 éves múltra tekinthet vissza. „A trend a tiszta, gazdaságos és sportos dízel motorok felé mutat” – jelentette ki. „Az elmúlt hónapokban az Európában üzembe helyezett dízel járművek száma először a történelemben meghaladta a benzin üzeműekét.”

A Toyota Motor Corp. ügyvezető alelnöke, Yoshio Ishizaka szerint viszont nem eszik olyan forrón a kását. „A hibrid technológia szerintünk nem egy átmenetet képvisel, hanem a jövő technológiáját” – jelentette ki a Reuters hírügynökségnek adott interjúban. Véleménye szerint idővel a technológia globális szabvánnyá válik és még sportkocsikban is alkalmazásra kerül. A Toyota Prius modellje óriási piaci sikernek örvend és még kultusz rangra is szert tett az amerikai médiasztárok kedvelt típusaként. Az autóhoz már csak várólistán lehet hozzájutni.

A hibrid járművek akkumulátorral és villanymotorral egészítik ki a benzinmotort és villany hajtással futnak alacsony igénybevétel esetén, míg benzinmotoros hajtással gyorsításkor, valamint egyéb más viszonylag megerőltető közlekedési helyzetekben. Ezzel azonban hatékonyság terén csak egy szintre emelkednek a modern dízel járművekkel. Az Egyesült Államokban a dízel járművek terjedésének viszont útját állja az üzemanyagtöltő állomások hiánya, valamint a dízel motorokat a teherautókkal és haszongépjárművekkel azonosító közvélemény ellenállása.

A Toyota 20 ezerre növelte idei európai Prius eladási tervét a korábbi 15 ezerről. 2004-ben 8200-at adott el a modellből Európában. 2006-os globális értékesítési terve 300 ezer darab. Ekkora példányszám mellett már a méretgazdaságossági előnyök lehetővé teszik a nyereséges gyártást. A modell a kezdetekben nem hozott nyereséget a Toyotának, de mára megváltozott a helyzet. A dízel népszerűsége azonban nem kerüli el a Toyota figyelmét sem. Jelenleg Európában eladott autóinak 36 százaléka dízel üzemű. Az arányt a jövőben növelni szeretné. Ebből a célból csatába küldi a Lengyelországban készülő új 2, 2 literes dízel motorját is.

A dízel modellek kínálatának szaporításával kívánja növelni európai eladásait a Honda, valamint a dél-koreai Hyundai is. A Honda Civic dízel változata 2006 elején jelenik meg a piacon, a CR-V és FR-V terepjárók dízel verziói pedig már az idén. A várakozások szerint az eladott új Civic modellek egyharmada lesz dízel.

Még a Jaguar is a dízel hullámot kívánja meglovagolni Európában értékesítései felfuttatására. A tulajdonos, a Ford emellett tervezi hibrid Jaguar és Land Rover modellek bemutatását is ötéves időtávon belül.

A General Motors európai elnöke viszont homlokegyenest ellentétes nézetet vall. Véleménye szerint az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások miatt mind drágábban lehet majd csak megfelelő dízel motorokat előállítani, vagyis a jövő mégis csak a benzinmotoroké. Ugyanez a helyzet szerinte a hibrid technológiával is, ami szintén meglehetősen drága, mivel gyakorlatilag két hajtásláncot épít be egyetlen járműbe. A GM ennek ellenére is együttműködésre lépett tavaly a DaimlerChrysler konszernnel hibrid technológia fejlesztése céljából.

A hidrogén üzemű üzemanyag cellás autók viszont minden szakértő egybehangzó véleménye szerint egyelőre csak egy szép álom.