A szlovákok már hozzájárultak a kettészelt falu közti határátkelő megnyitásához

A Szlovákia és Ukrajna jelenlegi határa által kettészelt település esete a második világháború végórái óta egyedülálló Európában. A hajdan egy települést alkotó község közösségének tagjai, közvetlen családtagok több mint fél évszázada élnek egymástól elszakítva, egymástól mégis szinte karnyújtásnyi távolságra: a kisszelmenciek Ukrajnában, a nagyszelmenciek Szlovákiában.

A kommunizmus évtizedeiben tabunak számító – mondhatni eltitkolt – falu esete, lakóinak megalázó sorsa semmilyen nyilvánosságot nem kapott. A trianoni döntésig, majd az 1938 és 1944 közti időszakban másodszor is Magyarországhoz tartozó falut az államhatár addig sosem volt nyomvonalával szelték ketté; volt olyan ember, akinek a portáját estéről reggelre már úgy szakította ketté az új országhatár, hogy reggel a saját kútjára sem mehetett ki vízért. A kútja ugyanis az indoklás szerint – „az ősi ukrán földek, a Kárpátalja és a Szovjetunió újraegyesítése” nyomán – akkorra már a Szovjetunió felségterülete volt, a háza pedig Csehszlovákiában állt.

Szelmenc esete csak jóval a rendszerváltozás után kapott nyilvánosságot a szlovák sajtóban, de gyakorlatilag csak annak nyomán, hogy Zelei Miklós Kettézárt falu címen, Adolf Buitenhuis fotóval illusztrált megrázó könyvet írt a faluról.

A „két Szelmenc” lakói és önkormányzata hosszú évek óta törekszik megteremteni az átjárhatás feltételeit. Miután néhány éve a határsorompó két oldalán a szelmenciek egy kettévágott székelykapu egy-egy darabját jelképes mementóként felállították, az ügyben az Európai Unió is alaposan tájékozódott, a szelmenciek képviselői pedig az Egyesült Államok szenátusában is meghallgatást nyertek. Ezt követően indult el a folyamat, melynek során a szlovák és az ukrán kormány szakértői kormányközi megállapodásban rögzítették közös szándékukat, így a határ átjárhatóságának reménye most reális közelségbe került.

A szlovák kormány szerdai döntése értelmében Pozsony 2, 2 millió koronát szán a tervek szerint reggel nyolc órától este nyolcig a gyalogos és kerékpáros forgalmat mindkét irányban átereszteni hivatott átkelő létesítésére. Erre akkor kerülhet sor, ha az azonos döntést a kijevi kormány is meghozza. A kormányközi megállapodás szerint ennek a diplomácia jegyzékben Kijevbe továbbítandó pozsonyi döntés kézhezvételét követő negyven napon belül kellene szerét kell ejteni.

Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese, aki az átkelő megnyitását a kezdetektől szorgalmazza, a szerdai döntés után annak a reményének adott hangot, hogy Kijevben rövidesen megszületik a megfelelő döntés, és az átkelő még az év első felében megnyílik.