Orvosság szifilisz ellen

1910. március 3-án a Magdeburgi Orvosi Társaság pszichiátere, Konrad Alt bejelentette, hogy egy frankfurti kollegájuk, név szerint Paul Ehrlich 27 szifiliszes embert sikeresen kezelt egy új gyógyszerrel.
Az 1490-es években jelent meg a szifilisz, mint súlyos, legtöbb esetben halálos kimenetelű nemi betegség. Forrai Judit a Rubiconban megjelenő „A bujakór története” című cikkében a következőket írja a vérbaj eredetével kapcsolatban: „A szifilisz eredetét a mai napig nem ismerjük pontosan. A 16. század tudósai: Fracastorius, Fallopius, Fernelius és Girtanner szerint a kórokozókat Kolumbusz hajóival hozták át Európába. Mások szerint Itáliában és Dániában már 1483-ban dühöngött a szifilisz. Voltak, akik éppenséggel azt állították, hogy e fertőzést Kolumbusz hajósai vitték át Amerikába, átadva a betegséget az ottani népességnek.”
Ami viszont biztos: óriási számban szedte áldozatait a szifilisz, vagy más néven a „morbus gallicus”. A szifiliszben megbetegedettek sorai között találjuk I. Ferenc francia királyt, VI. Sándor pápát, vagy a magyar vonatkozásúakat tekintve Bakócz Tamás esztergomi érseket és II. Ulászló magyar királyt is.
Mivel nemcsak a szegényebbek, hanem a magasrangúak is érdekeltek voltak a betegség okának kiderítésében és kezelésében, ezért nagyon sok orvos foglalkozott a kérdéssel. Gyógynövényeket, kenőcsöket és higanyt is alkalmaztak a szifilisz gyógyítására, azonban a várva várt gyógyulás elmaradt. Így, mint minden fertőző ókori és középkori betegség esetén, a megelőzésre kezdtek nagy hangsúlyt fektetni.
A források tanúsága szerint a 16. században egy padovai professzor kezdte el hirdetni a vászonból vagy éppen juhbélből készült óvszer használatának hasznosságát. Az óvszer Európában igen elterjedtté vált, és többféle néven volt ismeretes. Nevezték „Vénusz kesztyűjének”, „francia levélnek” és „angol csuklyának” is.
A betegség gyógyításának reménye azonban csak a 20. században csillant fel. Ennek első lépéseként 1910. március 3-án a Magdeburgi Orvosi Társaság pszichiátere, Konrad Alt bejelentette, hogy egy frankfurti kollégájuk, név szerint Paul Ehrlich 27 szifiliszes embert sikeresen kezelt egy új gyógyszerrel. A világhírűvé vált Ehrlich szerényen csak a következőket mondta: „Ebben semmi különös nincs. Hét éven át pechem volt és aztán egy adott pillanatban szerencsém.” Szerinte a sikerhez négy dolog kellett: pénz, ügyesség, türelem, szerencse.
A Salvarsan nevű gyógyszer mellékhatásaira azonban többen panaszkodtak, ezért az orvost igen sok támadás is érte. A penicillin feltalálása viszont véglegesen megoldotta eme nemi betegség problémáját.