Szenzációs múmiák kerültek elő Egyiptomban
Régészeti szenzációként tálalta az újságíróknak Zahi Hawass, Egyiptom legfőbb régészeti hatóságának feje azt a felfedezést, amelyet ausztrál tudósok tettek Szakkarában, az ókori temetkezési helyen. A kutatók gyöngyökkel beborított múmiákat találtak egy váratlanul eléjük táruló ajtó mögött.
Három koporsót és egy meglepően jó állapotban lévő múmiát találtak egy 2500 éves sírhelyen ausztrál kutatók. A relikviákat véletlenül fedezték fel, amikor egy titkos ajtót nyitottak fel, amely egy másik sírkamrából nyílt. (Ebben a másik sírkamrában egy szobor, illetve szoborpár állt, s amikor azokat elmozdították, rábukkantak az ajtóra.)
A leletekre egy régi, ókori temetkezési központban, Szakkarában találtak rá a kutatók. A piramisairól híres Szakkara valamivel több mint húsz kilométerre délre található a modern Egyiptom fővárostól, Kairótól.
Titkos ajtó
Érdekes, hogy az ausztrálok eredetileg a 4200 éves másik sírkamrát vizsgálták, amely II. Pepi fáraó korabeli emlékeket tartalmazott. Alighanem II. Pepi tanítómesterének, Merinek a sírkamrája volt ez a régebbi helyiség. II. Pepi a hatodik egyiptomi dinasztia utolsó tagja volt, aki Kr. e. 2278-2184 között uralkodott egyes források szerint. Ez az egyik leghosszabb időszak, amelyet fáraó Egyiptom trónján töltött, ám természetesen négyezer év távlatában az erre vonatkozó forrásokat, információkat, legendákat megfelelő kritikával kell kezelni.
A fiatalabb, tehát a 2500 éves, a 26. dinasztia korából származó helyiségben aztán három mívesen elkészített koporsót találtak, s az egyikben egy kiválóan konzervált múmiát is felfedeztek. Zahi Hawass szerint ez a holttest a valaha megtalált, legjobb állapotban megőrződött múmiák egyike. (A másik két koporsóban is voltak konzervált holttestek.)
A múmia mellkasát gyöngyök borítják. Ez azért ritkaság, mert ugyan 2500 éve, vagyis Kr. e. 500 körül ez széles körben elterjedt szokás volt Egyiptomban, de a mai korra fennmaradt múmiák legtöbbjéről eltüntették a gyöngyöket – magyarázta Zahi Hawass. A most előbukkant holttest azonban hiánytalan ebből a szempontból.
Embert formáló koporsók
A múmiákat eddig nem azonosították, vagyis nem lehet tudni az elhunytak nevét. A sír azonban alighanem egy középosztálybeli hivatalnoké lehetett valamikor. A koporsók fából készültek, amelyeket Hawass szerint azért hívnak antropoidoknak, mert emberi alakot formálnak.
A koporsókon a 26. dinasztiára utaló feliratokat találtak, s egy Petah Sakar istent ábrázoló szobor is „kísérte” a most előkerült relikviákat. Petah a kézművesek, Sakar pedig a temető istene volt.
Naguib Kanawati, az ausztrál kutatócsoport vezetője, aki a sydney-i Macquarie University munkatársa elmondta, hogy a most feltárt óbirodalmi régészeti emlékek II. Pepi uralkodása után feledésbe merültek, s mintegy 15-17 méter vastagságú homok temette be a régebbi sírkamrát. Több mint 2000 évvel később, a 26. dinasztia idején megint temetőnek használták a területet, s ekkor már a mumifikálás művészete egészen magas színvonalú volt.
Titokzatos, ősi struktúrát vizsgáltak a sivatagban
A musztatilokról nagyon keveset tudni, a rejtélyes, több ezer éves struktúrák Szaúd-Arábiában találhatóak.
Ősi kardokat találtak egy görögországi sírban
A bronzból készült fegyverek a mükénéi civilizációhoz köthetőek.
Ősi árkokra bukkantak egy mezőn
A gyűrűs árkok funkciója nem egyértelmű, jelen esetben talán állatokat tarthattak a helyszínen.
Az első vaslady
A párizsi Notre-Dame székesegyház tűz utáni felújításakor derült ki: már a 12. században alkalmaztak vasalásokat az épület megerősítéséhez.
Dögevés vezethetett az emberi nyelv ősének születéséhez
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének munkatársai Szathmáry Eörs akadémikus, az intézet kutatóprofesszora irányításával a nyelvet megelőző protonyelvi képesség evolúciójának számítógépes szimulációjával megállapították, hogy az előnyelv akár közel kétmillió éve, a nagyvadak tetemeinek csoportos vadászata közben is kialakulhatott.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
