Nem ünnepli Niger a rabszolgák felszabadítását
Napjainkban, két évszázaddal az atlanti partvidék rabszolga-kereskedelmének betiltása után történelmi lépésre szánta el magát egy nigeri törzsfőnök. Hétezer rabszolgáját szabadítja fel a „fehér” tuaregek egyik vezetője abban az országban, ahol csak tavaly tiltották be a rabszolgák tartását.
Nigerben, a Nyugat-Afrikában lévő országban még manapság is mintegy 43 ezerre becsülik azoknak a számát, akik nem rendelkeznek személyes szabadsággal, szolgaságra vannak kényszerítve, és például nem házasodhatnak a maguk akaratából, s ingyen kell dolgozniuk.
Gyerekek ajándékba
A rabszolgaként születő gyerekeket Afrikában gyakran ajándékként adják tovább a tulajdonosaik. A felnőttek ára becslések szerint jelenleg 250 dollár körül mozog, legalábbis ennyiért adtak el két nőt nemrégiben Nigerből a szomszédos Nigériába.
Nigerben tavaly törölték el a rabszolgaság intézményét, és azt, aki ezt a törvényt megsérti, akár harmincévi börtönnel is sújthatják. A gyakorlatban azonban a fehér tuaregek törzsfőnökei, az ország jelentős részének urai figyelmen kívül hagyják a törvényhozás döntéseit – írja a The Guardian című brit lap.
Egy törzsfőnök meggondolta magát
Most azonban áttörés következhet be az angol lap szerint: Arisal Amagh törzsfőnök ugyanis elhatározta, hogy engedelmeskedik a törvénynek, és visszaadja a rabszolgák szabadságát a befolyási övezetéhez tartozó In Ates településén. Itt mintegy hétezer ember él alapvető jogaitól megfosztva. A felszabadításra a hétvégén kerül(t volna) sor. In Ates abban a régióban fekszik, amely a mali határhoz fekszik közel.
A rabszolga-felszabadítást a hivatalos nigeri állami szervek is üdvözölték, ám az utolsó pillanatban lemondták a részvételt az eseményen, arra hivatkozva, hogy Nigerben nincs is rabszolgaság. Ez lett volna az első nagyobb szabású procedúra az ország történetében, korábban néhány tucat ember kapta vissza a szabadságát – a tavaly elfogadott törvény értelmében.
Az iszlám is tiltja a rabszolgaságot
A világosabb bőrű tuaregek a sötétebb színű afrikai néger csoportok jelentős részét nyomták el eddig Nigerben, ahol a társadalmi emancipáció egyik legfontosabb állomásához érkezett – megfigyelők szerint. A rabszolgák felszabadítását különösen egy polgárjogi szervezet, az Anti-Slavery International szorgalmazza.
Ugyanakkor Arisal Amagh nem a nemzetközi nyomással magyarázta lépését: a törzsfőnök az iszlám vallás előírásaival magyarázta a rabszolgák felszabadítását. Az iszlám ugyanis tiltja azt, hogy a muzulmánok egymást rabszolgaként dolgoztassák, márpedig Niger lakosságának túlnyomó többsége iszlám hitű.
80 éves hajóroncsok bukkantak elő a Dunából
Ismét láthatóvá váltak a Gabriella-szigetnél nyugvó maradványok.
Felújítják és múzeummá alakítják William Blake egykori lakóházát
A 18. századi angol romantika jeles költője, képzőművésze és nyomdásza egykori lakóháza siralmas állapotba került mára, egy alapítványnak sikerült a felújításhoz szükséges összeget előteremtenie.
Török kori építményt tártak fel Tolnán
Eddig kevés fürdőt sikerült feltárni az egykori hódoltsági területen.
Középkori települést tártak fel Debrecenben
A kutatók az egykori Szepes falu maradványait találták meg.
Római hadihajó maradványára bukkantak
A lelet a történelem egyik legfontosabb tengeri csatájából származik.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
