Megtalálták az első két lábon járó emberelődöt

A csontokat még februárban találták meg, egy Millének nevezett régészeti lelőhelyen. Ez Etiópia Afar nevezetű régiójában található. A csontok korát a szakértők 3, 8-4 millió évesre becsülik – nyilatkozta Bruce Latimer, a Cleveland Museum of Natural History igazgatója.

Nagyon sok csontot találtak

A maradványok közé tartozik egy teljes sípcsont (a láb alsó részéből), továbbá egyes részek a combcsontból, a bordákból, a gerincoszlopból, a kulcscsontból, a medencéből és a lapockacsontból. Ugyancsak található a leletek között egy bokacsont, amely a sípcsonttal együtt éppen azt bizonyítja, hogy a négymillió évvel ezelőtt élő lény felegyenesedve járt. Minderről is Latimer számolt be, aki az amerikai-etióp kutatócsoport egyik vezetője.

„Most azt mondhatjuk, hogy ez volt a világon a legősibb lény, amelyik két lábon járt” – mondta Latimer, hozzátéve: „ami többek között a mai embert emberré teszi, az éppen a két lábon való járás”. Ez a lelet a tudósok szerint éppen abban segítheti tovább őket, hogy miként alakult ki a felegyenesedett járás.

Mások még nem látták a csontokat

A bejelentés különlegessége, hogy a megtalált maradványokat eddig más kutatócsoport nem láthatta, és tudományos lap sem közölt cikket a mostani felfedezésről – jegyzi meg a BBC.

Ugyanakkor egyes szakértők szerint azért jelentős a mostani lelet, mert a megtalált csontok következtetni engednek a teljes csontvázra, és az ősi hominida járását tényleg vizsgálni lehet ezáltal.

A hominidák közé ma már csak egyetlen faj tartozik, az ember. Korábban azonban a főemlősök családján belüli hominidák között akár több ág is létezhetett egyszerre, és ezen ágak közül az egyik vezetett a ma élő Homo sapiens sapienshez.

Korábbi felfedezések

Idősebb volt Lucy-nél

A paleontológusok korábban már felfedeztek Etiópiában egy lényt, amely mintegy 4, 5 millió évvel ezelőtt élt. Ennek a rendszertani neve Ardipithecus ramidus, ám erről az átmeneti jellegűnek tartott emberelődről nem bizonyosodott be egyértelműen, hogy felegyenesedve járt-e vagy sem – magyarázza Latimer.

A tudósok keveset tudnak az Ardipithecus ramidusról: Pár csontlelet azt sugallja, hogy kisebb volt az Australopithecus afarensis-nél, amelyik 3, 2 millió éve élt, s amelyhez a híres „Lucy” lelete is tartozik. Lucy is sok csontot hagyott hátra, ebből következtettek a tudósok arra, hogy két lábon járt.

A most megtalált csontokat a kutatóknak még tudományosan is be kell sorolniuk, vagyis az azonosítással még nem végeztek. Szerintük a most felbukkant lelet az Ardipithecus ramidus és az Australopithecus afarensis közé sorolható be. A lelet segíteni fog összekötni a két ismert emberelődöt – nyilatkozta Yohannes Haile-Selassie, aki etióp tudósként a mostani kutatás másik vezetője, s aki szintén a Cleveland Museum of Natural History-nak dolgozik.

A legősibb leletek 5-6 millió évesek

Tavaly márciusban a clevelandi múzeum munkatársai már jelentős felfedezést tettek Etiópiában. Az ország északkeleti részén egy állkapcsot és hat fogat találtak, amelyek minden bizonnyal egy korai hominidáé voltak. Akár az eddig ismert legősibb emberelődről is szó lehet ennek kapcsán. Arról azonban nem tudni semmit, hogy ez az emberelőd felegyenesedve járt-e.

A tavaly megtalált hominidát Ardipithecus Kadabbának nevezték el – ezt az etióp kulturális miniszter jelentette be 2004-ben. Mindez jelzi, hogy immár a politika is olyan fontosságúnak ítélte az ügyet, hogy miniszteri szinten foglalkozik a kutatással. „A hat primitív fog különböző egyedekhez tartozott” – az etióp minisztérium közleménye szerint. Mindez azt jelenti, hogy az Ardipithecus Kadabba akár az első faj is lehetett az emberi családfán.

Az Ardipithecusnak azonban versenytársai is akadtak: az Etiópiával szomszédos Kenyában pár évvel ezelőtt felfedeztek egy Orronin névre hallgató főemlőst, amelyet egyesek szintén a hominidák közé sorolnak (akkor ez megelőzné az Ardipithecust). Mások – az Ardipithecus felfedezői – viszont a csimpánzok elődjének tartják az Orronint, így viszont a hominidáknál az Ardipithecus lenne a „rangidős”. Francia kutatók szintén nagyjából e korabeli, 5-6 millió éves leletekre bukkantak Csádban, amelyet Sahelanthropusnak neveztek el.

Haile-Selassie és a clevelandi múzeum korábbi felfedezéseiről már korábban is beszámoltunk a National Geographic Online-on. Erről az alábbi helyen olvashatnak >>