Szenzációs kopt kiállítás a Szépművészeti Múzeumban

Az év múzeumi szenzációjának ígérkező, két hónapig látható kiállítás megnyitója az idén 25 éves Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitóeseménye lesz március 18-án.

A 21 millió dollár értékűre becsült egyiptomi emlékek mellett mintegy hetven, Budapesten őrzött műtárgyat is bemutatnak a Szépművészeti és az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből a kopt művészet kincseiből válogató tárlaton.

A magyar fővárosba szállított, már kicsomagolt fa- és kőfaragványok, töredékek, bronzedények, szövetek, oszlopfők, falfestmények és ikonok közül a kisebb műkincseket az oszlopcsarnokot jelképező Dór teremben posztamentumokon elhelyezett vitrinekben, irányfényekkel megvilágítva állítják ki.

A tárlaton látható lesz többek között a Szohági Fehér Kolostor 40 centiméteres díszes bronzkulcsa az 500-520-as évekből, két sírépítmény faragványa, egy I. századi Appoló-, illetve egy IV. századi nílusi tájábrázolás, valamint egy olyan fafaragvány is a VI. századból, amely egy keresztény templom mennyezetgerendáját díszítette.

A Szépművészeti Múzeum a görög, majd a bizánci befolyás alá került Egyiptom művészetét tárja a látogatók elé. Az i.e. 4. és az i.sz. 7. század között, az említett kultúrák keveredéséből született meg a kopt művészet. A kiállítás tervét Török László akadémikus, a kopt művészet nemzetközi hírű kutatója állította össze.

Az ismertető szerint a templomokból és kolostorokból származó oszlopfők és falfestmény-töredékek mellett a tárlat szenzációja egy mostanáig jóformán ismeretlen, két oldalán festett, körmenetekben használt ikon a VI. századból.

Az összesen ezer kilogramm súlyú műkincseket repülővel, tizenegy különleges, úgynevezett termoládában szállították Budapestre a leggazdagabb egyiptomi gyűjteményekből, a Kairói Kopt Múzeumból, az Alexandriai Görög-Római Múzeumból és az Alexandriai Nemzeti Múzeumból.

A műtárgyakat külön erre az alkalomra válogatták össze, legtöbbjük most látható először külföldön.