Harminc éve ért véget a vietnami háború

Katonák, rendőrök, munkások, diákok, népviseletbe öltözött nők, mintegy 5000 ember vett részt a 30 elefánttal színesített felvonuláson Buon Ma Thuot város központjában. Az ország középső részének stratégiai fontosságú fennsíkján fekvő 300 ezer lakosú város volt az első, amely 1975. március 10-én az észak-vietnami hadsereg által támogatott dél-vietnami gerillák, a Vietkong kezébe került.

A város eleste után Nguyen Van Thieu, az Amerika-barát dél-vietnami elnök elrendelte hadseregének „stratégiai visszavonulását” a fennsíkokra és az ország tengerparti övezeteibe. A kommunista erők ekkor kiszélesítették általános támadásukat, és előbb március 26-án elfoglalták Huét, az ősi császárvárost, majd 29-én Danang kikötővárost, Vietnam középső részének e két legfontosabb városát. Alig két hónappal később, 1975. április 30-án, elesett a déli főváros, Saigon, a mai Ho Si Minh-város, összeomlott Thieu bábrendszere. Ezekben a városokban is hasonlóan színpompás felvonulásokat terveznek.

A francia hírügynökség szerint a fennsíkokon napjainkban is feszült a helyzet az etnikai kisebbségek miatt. Utóbbiak az elmúlt három évben kétszer is tömegesen tüntettek ősi földjeik elkobzása ellen északról betelepített kávétermelők javára , és vallásszabadságot is követeltek. A helyi hatóságok fel is használták az ünnepi alkalmat arra, hogy elítéljék „a felforgató tevékenységet”, amely szerintük nem szűnik annak ellenére sem, hogy a város az utóbbi években jelentős gazdasági eredményeket ért el. Hanoi egy olyan csoportot vádol a feszültség szításával, amelyet az Egyesült Államokba emigrált egykori harcosok vezetnek.

A vietnami háború, amely az első harcoló amerikai egységek partra szállásától Saigon elestéig tíz évig tartott – bár amerikai tanácsadók már az 50-es évek közepétől egyre nagyobb számban érkeztek Saigonba – több mint 58 ezer amerikai katona életébe került. Az elesett vietnami katonák és a civil áldozatok számát a dél-kelet-ázsiai országban hárommillióra becsülik.