Tibor2021. április 14., szerda
Kultúra

Hogyan épült Budapest?

2005.03.11.Admin
National Geographic Magyarország

Egy reprint kiadásban megjelentetett Budapest-história igazi csemegékkel szolgál a várostörténet kedvelőinek. Aki kíváncsi Pest és Buda fejlődésére, szeretné megismerni a fejlődés egyes stációit alaposabban is, annak ajánlhatjuk Siklóssy László 1931-es, most újból kiadott művét.

Remekbe szabott kötetet jelentetett meg nemrégiben az Építési Fórum Alapítvány, illetve megbízásából az Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. A könyv kiadói biztosra mentek: egy 1931-es munka reprint publikálására vállalkoztak, márpedig Siklóssy László neves Budapest-kutató akkori műve rendkívüli érdekességeket rejteget a várostörténet kedvelőinek.

Kiépül az Andrássy út és a Nagykörút

Siklóssy művének két címe is van: az egyik „A Fővárosi Közmunkák Tanácsa története”, a másik pedig a „Hogyan épült Budapest? (1870-1930)”. Mindkét cím a Fővárosi Közmunkák Tanácsának (FKT) tevékenységére utal, hiszen ez a szervezet, amely a kormányzat és az önkormányzat(ok) képviselőiből állt, meghatározta Budapest fejlődésének első hatvan évét.

Az FKT nevéhez fűződik a mai Andrássy út és a Nagykörút (1872-től) kiépítése, a város rendezése, közművesítése, a budai körút kialakítása és szinte minden nagyobb városrendezési terv a főváros életének első évtizedeiben. Így a földalatti vasúttól kezdve a Margit hídon át a Városligetig számos olyan pontja van a városnak, amely soha nem épült volna ki, ha nem hozzák létre a „közmunkatanácsot”.

Kevesen tudják például, hogy az FKT-ről szóló törvény már 1870-ben gyakorlatilag egységes városként kezelte Pestet, Budát és Óbudát, jóllehet a három város egyesítése csak 1872-73-ban következik be Wahrmann Mór javaslatára. (A Budapest elnevezés is a XIX. század terméke: Széchenyi István gróf kezdi emlegetni ezen a néven az addig Pest-Budának hívott kettős települést.)

Andrássy és Podmaniczky

A közmunkatanács fő kezdeményezője egyébként Andrássy Gyula gróf volt, a kiegyezés utáni első magyar miniszterelnök, aki Csengery Antal segítségével készítette el az FKT-ról szóló előterjesztést. A ma Andrássy útnak, akkoriban Sugár útnak nevezett városszerkezeti elem is az 1867 utáni első miniszterelnök javaslatára épült ki, sokan mégis Podmaniczky Frigyes báró nevéhez kötik ezt is, minthogy ő több mint harminc évig (1873-1905) vezette alelnökként a közmunkatanácsot.

Ugyanakkor meg kell említeni, hogy már az első alelnökök, vagyis gróf Tisza Lajos és gróf Szapáry Gyula is nagyon sokat tettek a város fejlesztéséért, hiszen tevékenységük egy-két éve alatt meghatározták a párizsi mintára sugárutakon és körutakon alapuló budapesti városszerkezetet. (A sugárutakat már a korábbi Szépítő Bizottmány is elkezdte kiépíteni, az ezeket átkaroló körutakat viszont az FKT kezdeményezte.)

Az, hogy alelnökök vezették ezt az intézményt, éppen azért alakult ki, minthogy Andrássy miniszterelnöksége idején az FKT elnöki posztját is betöltötte, de a gyakorlatban nem sok ideje maradt a Budapest kiépítését végző szervezet ülésein való részvételre.

Zsigmond király akarta az első állandó hidat

Siklóssy László könyve elsősorban az FKT-ról szól, ám talán nem is ez a legeslegérdekesebb része. Egészen lenyűgöző, ahogyan a középkori és újkori emlékekre tér ki a szerző. Megtudhatjuk, hogy már Zsigmond király szeretett volna állandó hidat létesíteni Pest és Buda között, vagyis megpróbálta összekötni a két, sokáig különálló várost. Később Mátyás király volt az első, aki valódi várostervezési feladatokat jelölt ki, elsősorban Budán, a Víziváros kiépítésével. Mátyás szintén tervezgette a hídépítést, de mint tudjuk, ez a terv csak a XIX. században valósulhatott meg. Ehhez már Széchenyi István gróf, a „legnagyobb magyar” tevékenysége volt szükséges.

Széchenyihez fűződnek a Lánchíd ötletén kívül olyan törekvések is, mint például a parkok és fasorok létesítése. Az előtte dolgozó várostervezők, például Hild János, illetve az ő pártfogója, József nádor ugyanis nem érzékelték a XVIII-XIX. század fordulóján, hogy zöldterületekre lenne szükség a városban. Pedig József nádor számos kertet, arborétumot létesített, például Alcsúton, ám Pest-Budán egészen drasztikus intézkedéseket hozatott. Így például egy hideg tél miatt kivágatta a Városerdő fáit, és szétoszttatta a rászoruló lakosság között. Azóta nem erdőnek, hanem Városligetnek hívjuk ezt a térséget…

Az első igazi városrendezők: József nádor és Hild János

Nagy hibát követnénk el azonban, ha József nádort vagy Hild Jánost, a későbbi neves építész, Hild József apját elítélnénk. Ők voltak ugyanis az elsők, akik az úgynevezett Szépítési Bizottság, illetve Szépítő Bizottmány révén a XIX. század elején megpróbálták Pest városszerkezetét rendezni. Tevékenységük nagyon fontos volt, és hosszú évtizedekig, az 1870-es évekig nem is volt más gazdája a városfejlesztésnek.

Ők alapozták meg a sugárutakat, például megtervezték az Üllői úti fasort (lám, nemcsak pusztították a fákat), továbbá a Vigadó és német színház építése, a pesti városfalak és kapuk lebontása is e szervezet nevéhez köthető. A Szépítő Bizottmányt 1805-ben kezdeményezte József nádor, a szervezet azonban csak 1808-ban alakult meg. A Bizottmány sorsára rendkívül súlyosan hatott, hogy Hild János, az első valódi pesti városrendezési terv készítője 1811-ben elhunyt.

Hozzászólások

A Notre Dame tornyát különleges fákból építik újjá

A Notre Dame tornyát különleges fákból építik újjá

A Napkirály idejében ültetett tölgyek szolgálnak alapanyagként a tűzvész után megújuló templom gerendázatához.

Megoldhatták a rettegett kalózkapitány rejtélyét

Megoldhatták a rettegett kalózkapitány rejtélyét

Érmék árulkodhatnak John Avery, a hírhedt angol kalóz sorsáról.

Megtalálhatták Európa legkorábbi térképét

Megtalálhatták Európa legkorábbi térképét

A kőbe vésett bronzkori ábra a mai Franciaország egyik régióját mutathatja be.

Úgy tűnik, a szkíták nem csak nomád életformát követtek

Úgy tűnik, a szkíták nem csak nomád életformát követtek

A szkítákról Hérodotosz óta él a kép, mely szerint mozgékony, nomád népcsoportot alkottak.

Továbbra is rejtély, mi okozta az ősi város bukását

Továbbra is rejtély, mi okozta az ősi város bukását

Az egykor 15 ezer lelkes Cahokia a 19. század előtti Észak-Amerika legnagyobb települése volt, halmai még ma is láthatóak Illinois államban.

National Geographic 2021. áprilisi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

10 560 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket