Litvánia függetlensége

Az 1918-ban megalakult első független litván köztársaság a két világháború között komoly bel- és külpolitikai megpróbáltatásokon esett át. Lengyelországgal területi konfliktusai alakultak ki, 1926-ban katonai puccs ment végbe, majd pedig a szovjet vezetés vetett szemet Litvániára. Az ország sorsa az 1939-es moszkvai Ribbentrop-Molotov paktummal megpecsételődött. A Szovjetunió és a náci Németország között megszületett szerződés titkos függelékének értelmében befolyási területeket jelöltek ki. Érdekes módon azonban ekkor Litvánia még nem a szovjetek érdekzónájába tartozott. Egy hónap elteltével viszont változott a helyzet.

1939. szeptember 28-án a szovjet és a német külügyminiszter aláírt egy német-szovjet határ- és barátsági szerződést, melyben rögzítették, hogy a másik két balti államhoz (Észtországhoz és Lettországhoz) hasonlóan Litvánia is a szovjet érdekszférába kerül. Ezt követően a szovjet vezetés egy kölcsönös segítségnyújtási megállapodásba kényszerítette bele a letteket, észteket és a litvánokat. 1940 nyarán azonban kimutatta Sztálin a foga fehérjét: jegyzékben szólították fel balti államokat arra, hogy baloldali kormányt állítsanak fel. Molotov kijelentette, hogy a jegyzék visszautasítása esetén a Vörös Hadsereg csapatai bevonulnak az országokba.

Annak érdekében, hogy a szovjet ízlésnek megfelelő kormányok alakuljanak, megbízottak érkeztek az adott országokba, hogy kezükbe vegyék a dolgok intézését. Észtországban Johannes Vares, Lettországban Augustas Kirchenstein, Litvániában Justas Paleckis alakíthatott kormányt, és a „szabad” választások útján felállított parlamentek kinyilvánították a Szovjetunióhoz való csatlakozási szándékukat. A Szovjetunió készségesen rábólintott a kérésekre, így a litvánok 1940. augusztus 3-án elsőként csatlakozhattak, majd őket követték a lettek 5-én, végül az észtek 6-án.

A balti államok részéről a 70-es és 80-as években is voltak függetlenségre törekvő kezdeményezések, azonban jelentősebb változások csak 1989-90-ben történtek. Határozott lépésre szánta el magát a litván politikai vezetés: a Litván Kommunista Párt kilépett az SZKP-ból. 1990 februárjában lezajlottak az első szabad választások, az újonnan összeült parlament 1990. március 11-én megszavazta Litvánia függetlenségét. Ellenszavazat nem volt, hat kommunista tartózkodott. Ezzel Litvánia lett az első balti állam, amely kinyilvánította függetlenségét és saját alkotmányt léptetett életbe.