Programok a Víz Világnapjára

Közhelyszerű tény, hogy milyen veszélyek fenyegetik manapság a természetes vizeket, a vízi élővilágot. A vizek szennyezése, a természetes élőhelyek átalakítása, a túlhalászat és számos más probléma világszerte aggodalommal tölti el a természetbarátokat. Hiszen víz nélkül az élet elképzelhetetlen! Ezért is döntött úgy az ENSZ XLVII. Közgyűlése, hogy március 22-ét a Víz Világnapjává nyilvánítja. Az 1994 óta világszerte megrendezésre kerülő világnap immár 11 esztendős hagyományokra tekint vissza, és ugyancsak hagyományosnak mondható a Fővárosi Állat- és Növénykert részvétele is a Víz Világnapján megrendezésre kerülő programokban.

Tengerek és édesvizek Bár a Föld felszínének mintegy 70 százalékát víz borítja, tengerek és óceánok formájában. Az összes vízkészletből csupán 2 százalékot tesznek ki az édesvizek. Ennek legnagyobb része (az összes édesvízkészlet 77 százaléka) a sarki jégtakarók és gleccserek jegébe fagyva, illetve felszín alatti rétegvíz és mélységi víz (az összes édesvízkészlet 21 százaléka) formájában van jelen. A folyóvizek, az édesvízi tavak, a talajvíz, illetve a légkörben található vízpára alkotja a fennmaradó részt.

A víz világnapja alkalmából március 22-én kedden számos programmal várja az érdeklődőket a Fővárosi Állat- és Növénykert. A 10-től 15-óriáig tartó rendezvények közül külön is említést érdemel Kalinovits Sándor vetítéses előadása a búvárkodásról és a víz alatti világról (az előadásra stílszerűen az Akváriumban kerül sor), valamint a Jane Goodall által alapított „Rügyek és Gyökerek” magyarországi szervezetének rendezvénye, amelynek a Nyugat-Afrika Ház ad helyet. A Vízparti Élet Házában az Állatkert zoopedagógusai különleges programokkal, játékos feladványokkal várják az érdeklődőket. Ez utóbbi programra a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, és a Fővárosi Csatornázási Művek szakmai támogatásával kerül sor.

Mielőtt még a Víz Világnapja kapcsán meghirdetett eseményekre sor kerülne, március 18. és 20. között állatorvosi konferenciát szervez a Magyar Vad- és Állatkerti Állatorvosok Társasága és a Fővárosi Állat- és Növénykert. Az immár hagyományos, évente megrendezésre kerülő szakmai esemény fő témája az idei esztendőben a vadállatok szaporodásbiológiája lesz. Ennek a témának különösen az ad aktualitást, hogy az Állatkert nőstény orrszarvúja, Lulu is egy különleges, szakmai bravúrnak tekinthető állatorvosi beavatkozás eredményeként, mesterséges termékenyítés útján lett vemhes.

A konferencia első két napján, vagyis pénteken és szombaton kerül sor a tudományos előadásokra. Az előadók között a Fővárosi Állat- és Növénykert szakemberein (dr. Sós Endre, dr. Molnár Viktor, Molnár Zoltán és a kert nyugalmazott állatorvosa, dr. Mezősi László) kívül további hazai és külhoni szakemberek is részt vesznek. Az előadók között vannak a berlini Állatkerti és Vadállatkutató Intézet (IZW) szaporodásbiológusai (dr. Frank Göritz, dr. Robert Hermes és dr. Thomas Hildebrandt), akik már jól ismerik a fővárosi állatkertet, hiszen a budapesti szakemberek a berlini kollégákkal közösen végezték Lulu mesterséges termékenyítését is. Dr. Robert Hermes egyébként éppen az orrszarvúak mesterséges termékenyítéséről fog előadást tartani. A konferencia harmadik napján, azaz vasárnap a résztvevők a Schönbrunni Állatkertet tekintik meg.

Néhány állatkerti szaporodásbiológiai érdekesség Kengurukat 1800-ban Stuttgartban, zsiráfokat 1838-ban Londonban, vízilovakat 1858-ban Párizsban, elefántokat 1906-ban Bécsben, jegesmedvéket 1919-ben Milwaukee-ben (Michigan, USA), orangutánokat 1927-ben Drezdában, örvösmedvéket 1933-ban Budapesten, gepárdokat 1956-ban Philadelphiában, óriáspandákat 1963-ban Pekingben, közép-amerikai tapírokat 1999-ben Wuppertalban sikerült először állatkerti körülmények között szaporítani. Az emlősök közül az elefánt vemhességi ideje a leghosszabb (22 hónap), és az erszényesek közé tartozó oposszumoké a legrövidebb (3 hét).

Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert