Ókori illatszergyárra bukkantak Cipruson

Egy olasz kutatóintézet tudósai olyan agyagedényekre bukkantak ciprusi ásatásaik során, melyek 14 féle illat és balzsam előállításához szükséges kivonatot tartalmaznak. Az ásatásokat irányító Maria Rosario Belgiorno szerint az „ókori illatszergyár” legalább 4000 éves, és így a világ egyik legrégebbi ismert parfümériájának tekinthető.

A földrengés óvta meg a parfümériát

A leletek épségét a kutatók feltételezése szerint egy szerencsétlenség biztosíthatta: pontos idejét ugyan nem tudják megállapítani, ám a régészek a leletek elrendezéséből arra következtetnek, hogy valamikor egy hatalmas földrengés temethette maga alá a környéket. A katasztrófa során a most megtalált parfüméria is rommá vált, ám a véletlennek köszönhetően a különféle illatszerek előállításához szükséges alapanyagok és egy olajsajtoló is szinte teljes épségben megúszták a szerencsétlenséget.

Az esszenciák arra utalnak, hogy Ciprus őslakói igen változatos illatmintákat használtak: az elemzések során előkerült esszenciákból fahéj, babér, mirtusz, ánizs, citrom és ananász illatú parfümöket állíthattak elő az illatszerek szakértői. A mostani ásatások közelében egyébként korábban már szintén érdekes leletekre bukkantak: egy borospince és különféle rézműves munkák mellett egy textilszövetet árusító üzlet maradványait is megtalálták.

Parfümök az ókorban

„A ciprióták valószínűleg az egyiptomiaktól tanulhatták el az illatszerek készítésének rejtelmeit. Ismert, hogy milyen szoros kereskedelmi kapcsolat volt Ciprus szigete és Egyiptom között, így okkal feltételezzük ezt” – nyilatkozta a Discovery News-nak Belgiorno.

Éppen emiatt azonban egyesek kétségbe vonják, hogy a világ legrégebbi drogériája lenne a Nicosia közelében megtalált illatszergyár. Egy new york-i székhelyű kozmetikai kutatóintézet vezetője, Stephan Kanlian szerint igen sok evidencia utal arra, hogy az ókori egyiptomiak is használtak már különféle illatos balzsamokat, de mai Pakisztán területén is egyértelműen egy illatszerek előállítására használt műhely maradványaira bukkantak korábban.

Az egyiptomi Abydos közelében megtalált királysírban például 5000 éves agyagedényeket találtak, melyekben illatosított fenyőgyanta és növényi olaj keveréke volt megtalálható. Az is ismert, hogy talán a világ első sztrájkja is éppen az egyiptomi illatszerekhez kapcsolható: III. Ramszesz fáraó idején ugyanis (Kr.e. 1165 körül) a Királyok Völgyének egyik síremlékén dolgozó munkások a feljegyzések szerint azért tüntettek, mert beszüntették az illatosított balzsamok szállítását, melyből a munkások is részesültek. A parfümök előállítása közvetelen fáraói irányítás alatt történt, ami többek között az illatszerek értékességére utal – állítja Belgiorno.

Írásos feljegyzés ugyanakkor a ciprusi illatszerekről is fennmaradt: a rómaiak kiváló tollú tudósa, Plinius is feljegyezte Historia Naturalis című művében, hogy Cipruson igen kiváló illatszereket gyártottak a Krisztus utáni első században. Olyannyira nívós termékeket állítottak elő a szigeten, hogy a római tudós szerint sokan inkább a ciprusi illatszereket választották az egyiptomi helyett.

Parfümök az újkorban

Később a parfüméria nagymesterei, a franciák is elismeréssel szóltak elődeik tudásáról, ugynakkor ők már egészen már alapanyagokkal dolgoztak. Kenneth Peterson, kozmetikai szakértő a Discovery News-nak nyilatkozva utalt arra, hogy a franciák már nem olajat használtak a különféle illóanyagok kinyerésére, hanem elsősorban disznózsírt.

Egy hatalmas üvegfelületen kenték szét a zsírt, a felületét megszórták különféle illatozó növényekkel, majd megismételték ezt a folyamatot mindaddig, amíg a zsír át nem vette a növények illatát. Ezek után a zsírt összekaparták, egy edénybe tették és az etilalkohol felfedezése óta (14. század) alkohollal keverték össze. Ezt a mixturát desztillálták, íly módon kapták meg a végterméket: az erőteljes illatú parfümöt.

Ugyanakkor ma már sem olivaolajat, sem zsírt nem használnak fel a kozmetikumok előállításánál, mivel ezek az anyagok könnyen megavasodnak – illatok helyett kellemetlen bűzt árasztva. A kozmetikai ipar ma már leginkább laboratóriumokban kifejlesztett kemikáliákkal dolgozik, a természetes anyagok pedig szinte teljesen visszaszorultak.