Görögország köztársasággá válik

Görögország, hasonlóan a többi balkáni államhoz, az elmúlt évszázadokban sok viszontagságon ment keresztül. A középkorban a török uralom volt a jellemző, a 19. században pedig az európai hatalmak érdekszférájává és konfliktusának egyik forrásává vált. Az 1830-as londoni protokoll értelmében Görögország független lett, melyet a Török Birodalom is elismert, azonban ez nem azt jelentette, hogy minden egyszerűen ment volna. Elég ha arra gondolunk, hogy az első választott görög államfőt, Ioannisz Kapodisztriaszt megölték.

1832-ben Görögország királyság lett, a bajor Ottó herceg I. Ottó néven ült a görög trónra. Ekkor még az ország területe csak egy kis részét képezte a mai Görögországnak. A görögök az első világháborút megelőző balkáni háborúk alatt szereztek nagyobb területeket. Az első világháborúból, az Antant hatalmak oldalán állva győztesen került ki, érdekeit azonban mégsem tudta maradéktalanul érvényesíteni.

A vesztes Törökország ugyanis nem volt hajlandó belemenni az Antant által diktált békébe. Kirobbant a görög-török háború, ami azonban nem olyan eredménnyel zárult, mint ahogy a görögök várták. Görögország elveszítette Kelet-Thrákiát és a görög-török lakosságcsere problámájával is szembesülnie kellett.

Nemcsak a külpolitikai helyzet alakult viszontagságosan, hanem a köztársaság- és királypártiak konfliktusának köszönhetően belpolitikai gondok is adódtak. Végül a republikánusoknak sikerült élérniük, hogy 1924. március 25-én Görögország köztársasággá vált. II.György király száműzetésbe vonult, és 11 évet kellett arra várnia, hogy köztársasági erők meggyengüljenek és visszaállítsák a királyságot.