Eltűnik Kolozsvár főteréről az egyik gödör

Azoknak a gödröknek az egyikéről van szó, amelyeket még az előző polgármester, a szélsőségesen nacionalista Gheorghe Funar utasítására ástak ki régészeti feltárások címén a város főterének kellős közepén.

A kolozsvári polgármesteri hivatal közleménye szerint ezen a héten látnak hozzá a munkálatokhoz, azt követően, hogy a román Országos Régészeti Bizottság a polgármesteri hivatal kérésére engedélyezte a tér keleti részén lévő gödör feltöltését. A kolozsvári városvezetés korábban szakmai és civil szervezetekkel konzultált, és lakossági fórumot is szerveztek ez ügyben, amelynek résztvevői maguk is a gödrök felszámolását szorgalmazták.

A Mátyás király-szoborcsoport előtt tátongó másik gödör sorsa még bizonytalan. László Attila, a kolozsvári városi tanács Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) képviselő frakciójának vezetője ugyanakkor kijelentette: őszig mindkét ásatási hely eltűnik, és a főtér visszanyeri egykori arculatát.

Az önkormányzati képviselő elmagyarázta: a régészeti bizottság döntése szerint szeptember 30-ig a kutatást végző Erdélyi Történelmi Múzeum szakértőinek el kell végezniük a nyugati lelőhelynél a még szükséges ásatásokat, és az elkészülő szakértői vizsgálat eredménye alapján kell döntenie a városi tanácsnak, hogy folytatják-e vagy sem az ásatásokat.

Előtte azonban újabb lakossági fórumot kell szervezni – hangsúlyozta László Attila – az önkormányzatnak pedig kétharmados többséggel kell elfogadnia a munkálatok esetleges folytatását. Szerinte nem valószínű, hogy ezt a támogatottságot megszereznék az ásatás folytatása mellett szavazók.

László Attila nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy ismét kutatóárkot ásnak majd a két gödör helyén, de véleménye szerint ez csak akkor történhet meg, miután a két gödröt betömik. Az önkormányzati képviselő szerint sokkal kedvezőbb helyzet alakulna ki, ha ily módon mégis folytatnák a munkálatokat. Hiszen az árkok mélységét és szélességét pontosan meghatároznák, és konkrét időponthoz kötnék azok újratömését. A képviselő szerint ez azt jelentené, hogy a munkálatok befejezése után nem maradnának a mostanihoz hasonló lyukak.

A gödrök betömésére már született önkormányzati határozat, az építkezési engedély kiállítását azonban az akkori Funar-adminisztráció hivatalnokai elmulasztották. László Attila közölte: az akkor megtagadott engedélyt most rekordidő alatt állították ki.

Funar kezdeményezésére 1995-ben azért kezdtek ásni Kolozsvár főterén, hogy bebizonyítsák: a római kori romok alatt dák leletek vannak. Dák leleteket ugyan nem találtak, de néhányan egy-két évig nagyon jól éltek az ősök keresésére elkülönített helyi és központi pénzekből. Azután a pénz elfogyott, a gödrök maradtak.

Az egész ügy ráadásul komoly etnikai feszültséget okozott a város román és magyar lakossága között. Kolozsvár magyarsága és az RMDSZ szerint a régi városvezetésnek az volt a célja, hogy a szoborcsoportig haladjanak az ásatásokkal, majd eltüntessék Fadrusz János alkotását. Ezért a magyarok annak idején utcára vonulva is tiltakoztak az ásatások megkezdése ellen.