Több tízezer fogoly hamvait temették újra a sachsenhauseni koncentrációs táborban

Az egyenként 30 kilogramm emberi maradványt tartalmazó 150 urnát a volt krematórium közelében temették el csaknem 60 évvel a megsemmisítő tábor felszabadulása után keresztény és zsidó közös szertartás keretében, túlélők és vallási méltóságok jelenlétében a napjainkban Oranienburghoz tartozó emlékhelyen. Néhány áldozat nevét hangosan felolvasták, szimbolikus főhajtásként minden meggyilkolt emléke előtt. A szertartás zsidó halotti imával zárult, közvetlenül a temetés előtt katolikus, evangélikus és zsidó fohászokat mondott a mintegy száz gyászoló.

A nácizmus éveiben több mint 200 ezer embert tartottak fogva 1936 és 1945 között Sachsenhausenban, amely egyike volt az első koncentrációs táboroknak. A zsidók mellett politikai foglyok, kommunisták, ellenzékiek, homoszexuálisok, lengyelek, szovjet hadifoglyok, valamint a nácik által alsóbbrendűnek bélyegzett kelet-európai népek tagjai raboskodtak itt. A táborban elpusztítottak személyazonosságát és pontos számát már nem lehet megállapítani, de a sachsenhauseni emlékhely igazgatója, Günter Morsch több tízezer áldozatról beszélt.

Az elégetett holttestek hamvait a múlt nyáron fedezték fel a volt krematórium környékén végzett építési munkálatok közben. A hamvakat rejtő mező felett az NDK idejében központi emlékhelyként betoncsarnokot emeltek. A beomlással fenyegető csarnok átépítése során a régészek helyenként másfél méter vastag hamuréteget találtak – mondta el Morsch.

Az SS 1945 tavaszán megpróbálta eltussolni a Sachsenhausenban elkövetett rémtetteket, ezért a holtak hamvait hatalmas területen beszántották, amire egy teljes földréteget borítottak, egy tonnányi hamvat pedig a Teltow-csatornába öntöttek. Morsch szerint az SS fontolóra vette azt is, hogy bombázással eltünteti a föld színéről a tábort. Sachsenhausent végül 1945 áprilisában szabadították fel a Vörös Hadsereg szovjet és lengyel egységei. Akkoriban még mintegy 3000, zömében idős és beteg embert találtak a táborban.