Csökken a katolikusok aránya a világ lakói között

A világon élő katolikusok száma növekszik ugyan, de részarányuk csökken a
Föld összlakosságához képest. A Vatikán hivatalos kiadványa, a Szentszék statisztikai hivatalának közleménye szerint 2002-ben 1, 07 milliárd katolikus élt világszerte, ez az 1978-as 757 millióhoz képest komoly növekedésnek tűnhetne.

Afrikában növekszik a legdinamikusabban a katolicizmus

A katolikusok számának emelkedése azonban nem egyenletes: a legerőteljesebben Afrikában növekedett a hívők száma (150 százalékkal), aztán Ázsia következik (74 százalék), majd Óceánia (49 százalék), valamint Észak és Dél-Amerika (45 százalék). Európában viszont mindössze 5 százalékkal emelkedett a római katolikusok száma.

A katolikusok aránya a világ népességéhez képest folyamatosan lemorzsolódik: 1978-ban még 17, 88, 1990-ben már csak 17, 68 százalékos, 2002-ben pedig csupán 17, 2 százalékos a számarányuk. A katolikusok fele (49, 9 százaléka) ma már Észak- és Dél-Amerikában él, negyedük (26, 15 százalékuk) Európában, nyolcaduk Afrikában (12, 84 százalék), tizedük pedig Ázsiában (10, 3 százalék). Nem véletlen tehát, hogy az új pápa megválasztásakor sokan egy Európán kívüli személyt sem tartanának kizártnak, hiszen a latin-amerikai és különösen a brazil katolikus egyház különösen megerősödött az utóbbi években, évtizedekben.

Európa: visszaszorulóban a vallásosság

Kontinensünkön a katolicizmus többféle szempontból is teret veszített az elmúlt időszakban. Nehéz helyzetben vannak például az ortodox államokban működő, a római pápa fennhatósága alá tartozó unitus vagy görögkatolikus egyházak, amelyek Ukrajnában és Romániában (Erdélyben) voltak korábban erősek. Velük szemben a helyi ortodox egyházak – amelyek önálló nemzeti egyházak, és rítusaik hasonlók a görögkatolikushoz – fejtenek ki erős aktivitást.

Nyugat-Európában a vallásosság általában is visszaszorulóban van, amelynek az egyik vesztese a római katolikus egyház lehet. Németországban az újraegyesítés felborította a korábban az NSZK-n belül kényesen őrzött egyensúlyt: miközben Nyugat-Németországban nagyjából ugyanakkora volt a protestánsok és a katolikusok aránya, addig az egykori NDK beolvasztásával a protestánsok felé billent el a mérleg az újraegyesített államban.

Bár nem szakadt ki a katolikus egyházból, a francia (gallikán) papság is hagyományosan sokszor önállóan politizál, ezért a római pápának mindig is tekintettel kellett lennie a franciák bizonyos fokú különállására.

Európán belül ugyanakkor viszonylag erős a katolicizmus hatása Délen (Olaszország, Spanyolország, Portugália) és Keleten (Lengyelország, Magyarország), bár mindenütt tapasztalható visszaesés a lakosság vallásos aktivitásában.

Furcsa helyzet az USA-ban

Az USA-ban az újkonzervativizmus és a vallásos nézetek erősödnek ugyan, de ott tradicionálisan a protestáns egyházak erősebbek. A legutóbbi választások is ezt bizonyítják, amikor a protestáns George W. Bush az ország belső területeinek mélyen vallásos (protestáns) szavazóira támaszkodva nyert, miközben vesztes ellenfele, a katolikus Kerry szenátor csak a keleti és a nyugati partvidéken tudta maga mellé állítani a voksolókat.

Az Egyesült Államokban azonban nem ez okozza a legfőbb problémát, hanem azok a perek, amelyek több szövetségi államban szinte megbénítják a katolikus egyházat. Az USA-ban oly gyakori kártérítési ügyek ugyanis elárasztották a klérust, fiatalok megrontása, illetve pedofília miatt számos papot vádoltak meg híveik, s több esetben a bíróság dollármilliókat ítélt meg a felpereseknek, ami anyagi ellehetetlenüléssel fenyegeti az egyházat.

A katolicizmus térnyerését azonban a mexikói és latin-amerikai bevándorlók segíthetik az USA-ban. Nem véletlen, hogy George W. Bush elnök testvére, Jeb Bush floridai kormányzó protestáns létére áttért a katolikus vallásra. Floridában ugyanis a spanyolajkú választók határozzák meg a politikai életet, így a katolikus vallás előnyösebbnek tűnhet a politikusok szemében. (A középkorban számos uralkodó tért át más vallásra, ha hatalomra kerülésének vagy hatalmának megtartása érdekében jónak látta így cselekedni. A legismertebb példa erre a protestáns IV. Henrik, aki a francia trón megszerzése miatt rekatolizált és nem véletlenül származik a híres mondás „Párizs megér egy misét” az ő korából.)

Katolicizmus: a harmadik világ vallása?

A katolikus vallás térnyerése azonban nem a fejlett országokban szembeszökő, hanem az úgynevezett harmadik világ államaiban. Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában toborozza a római egyház a legtöbb új hívőt. A világ legnépesebb államai közül csak Brazília tekinthető katolikusnak.

2001-ben gyűjtött – de időnként korábbról származó – adatok szerint a tíz legnépesebb állam a világon Kína, India, az USA, Indonézia, Brazília, Oroszország, Pakisztán, Japán, Banglades és Nigéria volt. Ezek közül a 163 milliós Brazília túlnyomórészt katolikus, és jelentős katolikus népesség él a 267 milliós USA-ban, ahol a protestánsok teszik ki a lakosság hetven százalékát, viszont minden negyedik polgár katolikus vallású.

A 117 milliós Nigériában, Afrika legnépesebb államában a muzulmánok aránya 50 százalék, de a katolikusok 35 százalékot érnek el az összlakossághoz képest. Itt és a fekete kontinens számos más államában kiélezett a keresztény és a muzulmán törzsek viszonya. A legdrámaibb példák egyike erre Szudán, ahol a déli fekete lakosság katolikus (többnyire), az északi arab népesség viszont muzulmán, – ők az ország lakóinak 80 százalékát képviselik –, s a két csoport között véres polgárháború zajlik immár évek, évtizedek óta.

Ha visszatérünk a világ tíz legnépesebb államához, akkor látjuk, hogy Oroszország hagyományosan az ortodox keresztények legnépesebb állama, de itt jelentős a muzulmán kisebbségek szerepe is, amint azt a csecsenföldi és kaukázusi véres harcok is mutatják. Kínában, Japánban és Indiában szó sincs a katolicizmus jelentősebb térnyeréséről, az egymilliárdos lélekszámú Indiában inkább a hindi vallás erősödésének lehetünk tanúi, a lakosság 83 százaléka ilyen tanokat követ. Ugyanakkor Indiában található a világ legnagyobb muzulmán kisebbsége: 11 százalékos az iszlámot követők aránya a hivatalos adatok szerint, de ez lehet magasabb is a valóságban.

Muzulmánok és keresztények Afrikában

A 10 legnépesebb állam között négy muzulmán ország található. A legnépesebb közülük a 200 milliós Indonézia, aztán a 128 milliós Pakisztán és a 123 milliós Banglades következik India nyugati és keleti határainál, s végül a már említett Nigéria jön a sorban. Nigéria után Afrika második legnépesebb állama Etiópia, itt a kopt keresztények a lakosság felét teszik ki, míg a muzulmánok aránya ebben az országban 45 százalékos.

Mindehhez hozzá kell tenni, hogy az iszlám gyorsabban terjed Afrikában, ahol a szegénység és a nyomor ellehetetleníti a lakosság jelentős részét. Egyelőre a katolicizmusnak vannak erősebb pontjai, de ezeken a helyeken a társadalmi konfliktusok igencsak kiélezettek: Afrika harmadik legnépesebb államában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban például 42 százalékos a katolikusok aránya, és ezzel relatív többségben vannak a protestánsokkal szemben (25 százalék), de az egyéb keresztények aránya itt eléri a 15 százalékot. A negyedik legnépesebb afrikai állam a Dél-Afrikai Köztársaság, ahol az apartheid befejeződésével rendkívül súlyos a gazdasági és a közbiztonsági helyzet. Itt a lakosság kétharmada protestáns, csupán tizede sorolható a katolikusok közé.

A katolicizmus legfőbb bázisa Latin-Amerika

A római katolicizmus jelenlegi legfőbb bázisa éppen ezért Latin-Amerika, ahol a 163 milliós Brazília, a 94 milliós Mexikó, a 40 milliós Kolumbia, a 35 milliós Argentína, a 24 milliós Peru, a 22 milliós Venezuela és a 14 milliós Chile alkotják a nagyobb államokat.

Ázsiában a 73 milliós Fülöp-szigetek jelentik a katolicizmus egyik legerősebb „várát”, bár itt is sok problémát okoznak a déli országrész muzulmán vallású lázadói. A római katolikusok aránya ebben az országban egyébként 85 százalékos, ami kivételesen nagynak mondható Ázsiában. A Közel-Keleten, Ázsia nyugati felében sokáig Libanon volt a kereszténység egyik központja, bár itt sokféle irányzatuk keveredik, s nem is a római katolikus a legerősebb közöttük. Mindenesetre itt a keresztények összlétszáma a lakosság 37 százalékát teszi ki.

Kapcsolódó cikkünk: