Churchill lemond

1874-ben született Winston Churchill, nagyapja Woodstocknál található Blenheim palotájában az angol Randolph Churchill és az amerikai milliomos Jennie Jerome közös gyermekeként. Származásától fogva kitűnő iskolákba járhatott, azonban az oktatási rendszert nehezen bírva többször is megbukott.

Miután azonban katonai pályára adta a fejét, már semmi gond nem volt az ifjú Churchillel, sőt egyre többen figyeltek fel tehetségére. 1895 és 1901 között katonaként és haditudósítóként szolgált a különböző angol háborúkban. Az angol-búr háborúban is részt vett, ahonnan csak hatalmas szerencse révén sikerült megmenekülnie. A háborúban szerzett élményeit könyv formájában megörökítve neve ismertté vált mindenhol a világon.

A háborúból hazatérve politikusi pályára lépett. 1901 parlamenti képviselővé választották a Konzervatív Párt színeiben. Három évvel később azonban – sokakat sokkolva – átállt a liberálisokhoz. Karrierje rohamléptekben ívelt felfelé, olyanannyira, hogy 1911-ben a tengerészeti minisztérium első emberévé lépett elő. Az első világháborúban azonban egy sikertelen katonai akció miatt lemondásra kényszerült.

1924-ben újra a toryk oldalán politizált és több magas pozícióba is bejutott. Karrierjének csúcspontját miniszterelnöksége jelentette. A második világháború alatt, 1940-ben választották miniszterelnökké és már első beszédében igen keményen megfogalmazta, hogy a háború alatt nem ígérhet mást, csak vért, fáradságot, könnyeket és izzadságot.

Hiába irányitotta hősiessen Churchill az országot a vészterhes időszakban, a világháború után mégis mennie kellett. Miután az 1945-ös válsztásokat Atllee megnyerte, Churchill az ellenzék vezetésére az alsóházba vonult vissza. Az 1951-es választásokra felkészülten vártak a konzervatívok. Népszerűségüket olyan témákkal növelték, mint például az államilag támogatott lakásépítési program bevezetése. A választásokon diadalmaskodva Winston Churchill újra megkezdhette miniszterelnöki tevékenységét a Dowing Street 10. szám alatt.

Megromlott egészségi állapota miatt 1955. április 5-én bejelentette lemondását. Ezután szinte teljes visszavonultságban élt 1965-ben bekövetkezett haláláig.

Winston Churchill nemcsak politikusként hanem történészként és irodalmárként is nyomott hagyott maga után. Több munkát is írt, a legsikerebb azonban egyértelműen a „A második háború története“ volt, amiért 1953-ban irodalmi Nobel-díjjal is kitüntették.