Hatvan éve fosztották meg jogaiktól a csehszlovákiai magyarokat

A Hontalanul a hazában című történészkonferenciával kezdődött fórumon magyar és szlovák kutatók idézték fel az Eduard Benes londoni csehszlovák emigráns kormány és a Klement Gottwald nevével jegyzett kommunista emigráció megállapodása alapján 1945-ben szerkesztett dokumentumot, melynek nyomán Csehszlovákia 1938-as szétrombolásának vádjával kollektív bűnösségre ítélték a felvidéki magyarokat és németeket. A teljhatalommal bíró csehszlovák politikusok a szlovákiai magyarság teljes felszámolásának szándékát, a magyaroktól és németektől „megtisztított” csehszlovák nemzetállam megteremtésének eszméjét nem titkolva fosztották meg állampolgárságuktól a nem szláv nemzetiségűek százezreit.

Az úgynevezett magyar-szlovák lakosságcsere aránytalanságaira és igazságtalanságaira, a vagyonelkobzásokra, a csehországi közmunkára kényszerrel elhurcolt tömegek sorsára rámutató történészek előadásaiból is kiemelkedett Stefan Sutaj szlovák történész rendhagyó szemléletet tükröző előadása. Sutaj kimondta: sajnálatos tény, hogy a szlovák társadalom máig nem hajlandó elismerni a magyarok erkölcsi jóvátételének jogos igényét. – A szlovákok már megbocsátottak a kárpáti németeknek, a zsidóknak, készek bárkinek megbocsátani, csak a szlovákiai magyar közösségnek nem. Ez a szemlélet a jövőben bízvást változni fog, de csak akkor változhat, ha a szlovák társadalom előtt feltárjuk a hiteles múltat – így a szemléletében első fecskének tekinthető szlovák történész, aki mulasztásnak nevezte, hogy Szlovákia és Magyarország tavaly májusig, az uniós csatlakozásig nem tudott pontot tenni a sérelmes múlt végére, „így aztán máig fennáll az, amit a szlovákok a kassai kormányprogrammal elkezdtek.”

Az emléknapot rendező szervezetek és intézmények vezetői, köztük Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke közös nyilatkozatban rögzítették: minden év április 5-én megemlékeznek a jogfosztottságnak utat nyitó gyászos évfordulóról, a „hírhedt Benes-dekrétumokat” is legalizáló kassai kormányprogram kihirdetéséről. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a csehszlovák történelem 1945 és 1948 közötti szakasza – amely lényegében a sztálini totalitarizmus szellemében törvényben hitelesítette a kollektív bűnösség elvét – valós történelmi forrásokra alapozva kapjon megfelelő teret mind a szlovák, mind pedig a magyar oktatásban” – áll a nyilatkozatban, mely egyszersmind rögzíti a szlovákiai magyarok kárpótlási igényét. – A demokratikus szlovák parlament a németek és a zsidók irányában ezt már megtette, a magyaroknak pedig adós vele, „ezért minimumként ragaszkodunk a szlovákiai magyar nemzeti közösség jelképes, egyszeri kárpótlásához.”

Az első emléknap résztvevői a kora esti órákban megkoszorúzták a kitelepítettek révkomáromi emlékművét.