Az első közép-európai egyetem megalapítása

IV. Károly és fia, IV. Vencel uralkodása alatt a Német-Római Császárság központjaként Prága jelentős virágzásnak indult, egyre fontosabb gazdasági, politikai és kulturális központtá vált. A kulturális fejlődés egyik lényeges állomása volt, hogy Közép-Európában itt alakult meg az első egyetem.

1348. április 7-én IV. Károly német-római császár cseh királyi minőségében alapította meg Prágában az egyetemet. Az egyetemen négy klasszikus kar működött: a teológiai, az orvostudományi, a jogi és a „művészeti”. A magisztrátusi kar származását tekintve igen vegyes volt, hiszen jöttek bajor és szász területről, Csehországból és Lengyelországból. Korábban Bolognába vagy Párizsba jártak a diákok tudomyányokkal ismerkedni, 1348-tól kezdve azonban ezt már Prágában is megtehették.

Egy ideig az egyetem hegemón szereppel bírt Közép-Európában, márcsak azért is, mert a heidelbergi, kölni és az erfurti egyetem is csupán évtizedekkel később alakult meg. A 15. század elejére a németek és a csehek között az egyetemen hatalmi konfliktus alakult ki, így a bajorok, szászok és a lengyelek többsége elhagyta az egyetemet.

1409 fordulópont az egyetem életében. Létrejött ugyanis a lipcsei egyetem és sok diák ott folytatta tanulmányait. Innentől kezdve a prágai egyetem vesztett népszerűségéből és többségében már csehek látogatták.

Az 1348-ban létrehozott prágai egyetem témája a 19. században, a nacionalizmus időszakában a csehek és a németek között ismét komoly vitát váltott ki. A németek számára ugyanis a prágai az első német egyetem, míg a csehek ezt tartják az első cseh felsőfokú intézménynek.