Rövid időn belül szentté avathatják II. János Pált

Angelo Sodano leköszönő vatikáni államtitkár volt, aki elsőként felvetette az elhunyt pápa szentté avatásának gondolatát. „Nagy II. János Pál teljes nyugalomban, a szentek derűjével” hunyt el – mondta a vatikáni bazilika előtt vasárnap délelőtt bemutatott miséjén a bíboros.

A szentté avatási aktákat a vatikáni Szentté Avatási Ügyek Kongregációja állítja össze, változóan hosszú idő alatt. II. János Pál felgyorsította az eljárást, amely korábban akár évszázadokig is eltartott: a Krisztus stigmáit viselő Pio atyát 24 évvel halála után avatták szentté 2002-ben, ugyanabban az évben, mint az Opus Dei konzervatív egyházi szervezet 1975-ben elhunyt alapítóját, Maria Escriva de Balaguert.

A szentté avatás útjára azonban csak akkor léphet valaki, ha igazoltan csodákat tett. A boldoggá avatáshoz egy, a szentté avatáshoz két – legtöbbször posztumusz – csodatétel szükséges. Márpedig II. János Pálnak máris tulajdonítanak két állítólagos csodás gyógyulást: egyet Mexikóban, egyet pedig Kolumbiában.

Egy mexikói család állítása szerint II. János Pál csodás módon meggyógyította 1990-ben leukémiában szenvedő négyéves kisfiukat, akiről az orvosok már lemondtak. A most 19 éves Heron Badillo családja és a zacatecasi egyházmegye egyaránt csodaként tartja számon a történteket.

Heron Badillo – elmondása szerint – azután gyógyult meg súlyos betegségéből, hogy a szentatya megérintette arcát, majd megcsókolta homlokát és fejét. A család az egyházmegye püspöke, Javier Lozano Barragan – aki ma a Vatikán bíborosa és egészségügyi minisztere – jóvoltából kerülhetett a pápa közelébe a zacatecasi repülőtéren, a pápa második mexikói látogatása alkalmával, 1990 májusában.

A kolumbiai Medellínben egy 90 éves apáca, Ophélie Trespalacios nővér állítja, hogy a pápa 20 évvel ezelőtti áldása nyomán kigyógyult egyensúlyi problémákat is okozó, fájdalmas hallószervi betegségéből.