Előd, Szalóme, Kordélia2020. október 22., csütörtök
Kultúra

Szex a kőkorszakban

2005.04.08.Admin
National Geographic Magyarország

A zschernitz-i Adonisznak nevezett 7000 éves szobrocska 2003-as megtalálása után most rábukkantak a méretben és „pózban” hozzáillő párjára, egy formás női hátsóra. Kőkorszaki pornóról vagy a szexualitást szabályozó kultusztárgyakról van szó?

Jó három éve két dologról biztosan meg volt győződve a régészek zöme: egyrészt szexuális aktust nyíltan és módszeresen legelőször a görögök ábrázoltak cserépedényeiken, másrészt kezdetben náluk is inkább csak nők kerültek terítékre. A Vénusz-kultuszba kategorizált szobrocskák olyan női alakokat ábrázolnak, melyeken a fenék és a mellek mérete aránytalanul nagy. A cserépedényábrázolásoknál jóval régebbi Vénusz szobrocskákat azonban egyértelműen a termékenységkultusz „rovására” írták, éppen ezért nem tudtak mit kezdeni azzal a szobrocskarészlettel, mely több mint két éve került elő a földből Lipcse környékén.

A germán Adonisz

2003. augusztusában egy mélyépítési munkálat során ugyanis olyan egykori szemetesgödörre bukkantak, mely darabokra tört szobrocskákat rejtett a föld mélyén. Ezen szobrocskák közül a legtöbb figyelmet egyértelműen a zschernitz-i Adonisznak elnevezett torzó kapta. Az alig 8 cm nagyságú szoborrészlet pontosan egy férfi nemi szervét, alaposan megmunkált herezacskóját valamint felső combját és derekát ábrázolja – kissé előrehajló pózban. A szobrocska feje, hasa és alsó lábszára hiányzik, teljes épségében azonban kb. 30 cm nagyságú lehetett, és régészek becslése szerint nagyjából 7200 évvel ezelőtt készíthették.

A két évvel ezelőtti szenzációs lelet már önmagában is sokakat késztetett a szexualitás történetének újragondolására, egy most megtalált másik szoborrészlet azonban akár forradalmasíthatja is a szexualitás történetírását. A szintén a lipcsei lelőhelyen felfedezett szoborrészlet méretben teljesen azonos a szászországi Adoniszéval: a vádlitól a medencecsontig épségben megmaradt szobor a kis férfiszobrocskához hasonlóan 8 cm körüli, ráadásul jól kivehetően egy női alak lábairól és medencéjéről van szó. Ami pedig összeköti a két szobrocskát az nem más, mint hogy a női alak szintén kissé előredől: a közösülés később gyakran ábrázolt pózát formázva ezzel.

Őspornó vagy termékenységkultusz?

A vita nem is igazából akörül robbant ki, hogy vajon valóban nemi aktusról van-e szó jelen esetben. Nem is az a kérdés, hogy vajon ez számít-e a közösülés legkorábbi ábrázolásának. Mindkettőre egyöntetű igennel felelnek a különféle véleményeket vallók. Az eltérés akkor mutatkozik meg, ha meg kell magyarázniuk, miért is „vetemedhetett” őseink egyike arra, hogy szobor formát adjon nemi vágyainak.

A tabu-iskolához tartozók szerint itt a szexualitást csakis a termékenység-kultusz részeként lehet értelmezni ebben a korban. Szerintük az emberiséget már kezdetek óta a szokások által szigorúan előírt szabályok kötötték gúzsba – mármint ami a szexet illeti. Az ősemberek sem élhették ki ösztöneiket, a fallikus szimbólumok ábrázolásai, melyek több mint 32 ezer évre nyúlnak vissza, ugyanúgy a termékenységkultusz részét képezik, mint a fiatalabb Vénusz-szobrok.

Az ezen iskolához tartozók elsősorban azzal érvelnek, hogy a szexuális örömök féktelen élvezete olyan mértékű túlnépesedéshez vezetett volna, mely a túlélési esélyeket ugyancsak rontotta volna. Még Darwin is úgy érvel, hogy az emberek ősei számára nemcsak emiatt jelentett veszélyes konfliktusforrást a féktelen közösülés, hanem azért is, mert a szexuális vágy rivalizás forrása is lehetett egy-egy törzsön belül. Ezzel azonabn gyengült volna a törzs ereje, túlélőképessége pedig szintén hanyatlott volna.

Egyre több szociálbiológus ezzel szemben azzal érvel, hogy az ősemberek életében még ismeretlen volt az intimitás fogalma: kunyhóik és településeik egyáltalán nem úgy voltak kiképezve, hogy ott a szigorú szexuális előírások teljesíthetőek lettek volna. Szerintük elődeink kedvük szerint hemperegtek a bokrok között, a teljes szabadosság jellemezte viselkedésüket, a szégyen érzete pedig csak a komplexebb társadalmak kialakulásával jelent meg. A különféle ábrázolások, legyen szó Vénusz szobrokról, vagy primitív falfestményekről arról tanúskodnak a szociálbiológusok szerint, hogy őseinknek mindig csak egy dolog járt a fejében: a közösülés.

Egy biztos: hétezer éves az első megörökített közösülés

A tabu-iskola követői szerint ugyanakkor nehéz elhinni, hogy a szexualitás sokrétű ábrázolása öncélú pornográfia lett volna már a kezdetektől fogva. Újabb vizsgálatok szerint a Vénusz ábrázolások zöme sem egyszerűen csak csupasz női testet ábrázol: legtöbbje ugyanis állapotos is egyben. A termékenység szabályozása már kezdettől fogva egyik alapkérdése az emberi evolúciónak: ebbe a szigorú természeti rendbe sokak szerint nem fér bele az örömkeresést célként tételező ősember képe.

Az azonban nehezen tagadható, hogy az eddig ismert és a termékenység-kultusz körébe utalt őskori és ókori szobrocskák elsősorban női alakokat ábrázoltak. Férfiak, legfőképpen pedig férfi nemi szerv sehol sem jelent meg a termékenység szimbólumok környékén. Úgy tűnik tehát, hogy egy ideig még elvitatkoznak egymással a két iskola képviselői, a kívülállók számára pedig marad a bizonyosság: Kr.e. 5000 körül valakik valamilyen célból már megörökítették a nemi aktust.

Hozzászólások

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Az időszámítás előtti 200-100 közötti periódusból származó geoglifa ősibb lehet a térség többi alkotásánál.

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Képes-e a különböző hátrányos helyzetű csoportok iránti sajnálat cselekvésre motiválni a többségi társadalom tagjait – tették fel a kérdést kutatásukban a PPK kutatói.

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Ceruzahegyből farag korabeli figurákat Ebrahim Belal, egyiptomi képzőművész.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket