Tibor2021. április 14., szerda
Kultúra

Modern barbárok a római falakon

2005.04.14.Admin
National Geographic Magyarország

A vandálok támadását és majd’ kétezer év megpróbáltatását kibírta, ám könnyen lehet, hogy a nyakkendős-öltönyös úriemberek inváziója a porrá teszi egyenlővé: Hadrianus falát ugyanis másfél évvel ezelőtti megnyitása óta több mint négyszázezren mászták meg. Az (úri) túrázók hadai miatt a világörökség részeként nyilvántartott falat most a kiemelten veszélyeztetett kategóriába kívánja beemelni az UNESCO.

A fejlett országok közül eddig egyedül Németország „büszkélkedhetett” azzal a címmel, hogy világörökségének egy részét komolyan veszélyeztetettnek nyilvánították. A kölni dóm állapotának romlása mellett azonban egyre többször figyelmeztettek szakemberek egy másik „gócpontra”: az angol-skót határ mentén húzódó római kori falra. Úgy tűnik, hogy Hadrianus-fala most szintén rákerülhet a kiemelten veszélyeztetett világörökségi darabok listájára.

Elszigetelődés és nemtörődömség

A szigetország kétségkívül elszigetelődési politikájáról ismert: az angol jog különlegessége például éppen abban áll, hogy nem engedte érvényesülni a kontinensről érkező római jogelveket. A rómaiak persze így is otthagyták kéznyomukat Angliában: az egyik legismertebb ilyen nyom az 120 kilométeres fal, melyet még Hadrianus császár építtetett a szigetország barbár törzseinek megfékezésére, és amelyet 1987-ben a világörökség részének nyilvánított az UNESCO.

Senki sem gondolta volna azonban, hogy az elszigetelődés a nemtörődömség és a kulturális értékek semmibevételével lesz egyszer azonosítható. Márpedig úgy tűnik, hogy az angolok nemcsak a római jogelveket nem becsülték sokra, hanem a rómaiak által rájuk hagyott egyéb értékeket sem. Hadrianus falát ugyan többé-kevésbé rekonstruálták, ám másfél évvel ezelőtti megnyitása óta kb. négyszázezer turista járt a falakon. A nehéz bakancsok és a turistabotok okozta terhelést nem bírja a fal, ami pedig az állagmegőrzést illeti, nos az illetékesek tevékenysége finoman szólva is hagy kívánni valót maga után.

Nyakkendős vandálok

Amikor a kilencvenes évek közepén elkészült a rekonstrukciós terv és nekiláttak a Kr.u. 120 körül épült fal részleges helyreállításának, akkor a szakemberek azzal számoltak, hogy évente kb. 20.000 turista fogja végigjárni a falat – egyszerre élvezve a gyönyörű tájat és az ókori emlék nyújtotta kulturális élményt. Csakhogy a fal 2003. novemberi megnyitása óta valóságos turista-boom-ot élhetett át: volt olyan nap, hogy 800 holland bankár sétált Hadrianus falának egy darabján. Az utóbbi időben egyenesen sikké vált, ha valaki elmondta, hogy a római kori falon túrázott a hétvégén.

Az angol idegenforgalmi hivatal szakemberei örvendeznek, az örökségvédelmi szakemberek viszont tétlenül nézik, amint a turisták hada szinte pillanatok alatt tönkre teszi azt, amit sem a vandálok, sem kétezer év megpróbáltatásai nem tudtak tönkre tenni. Vita is csak azután alakult ki, hogy az UNESCO most a veszélyeztetett világörökségek közé kívánja beemelni a falat. Egy olyan ország számára azonban, mely civilizációs küldetéstudata és hagyományainak szigorú őrzése miatt mindig is büszke volt múltjára, kifejezetten szégyen lenne, ha kulturális örökségének egy részét veszélyeztetettnek nyilvánítanák.

A sznobizmus mindent legyőz

Tudatában vannak ennek az UNESCO szakemberei is. Peter Flower, aki az ENSZ kulturális tagozatának tanácsadójaként is dolgozik, fel is vetette: ugyancsak kényes dolog egy ország belügyének mutatkozó dologba beavatkozni, ám jelen esetben a világ egy örökségének darabjáról van szó, ráadásul egy olyan ország esetében, mely megengedhetné magának, hogy vigyázzon értékeire.

A megoldás is kézenfekvő lenne, bár ellenőrizni már kétségkívül nehezebbnek tűnik: a turistautat egyszerűen át kellene helyezni a falról a fal mellé. Persze a sznobizmus lehet, hogy visszaterelné a világ minden tájáról érkezőket a falra, ám az angol hatóságok tétlensége jelen esetben rosszabb a nyakkendős turistákat szervező utazási irodák aktivitásánál. A fal állagának fenntartására mindezek ellenére semmilyen összeget nem különítettek el.

A fal építése

A falat Hadrianus császár a szigetországban tett látogatása után, Kr.u. 122-ben kezdte el építtetni, és tíz év múlva már állt is a jó 120 kilométer hosszú mű. A legtöbb helyen 2, 5 méter széles és 5-6 méter magas fal javarészt kőből épült, ám ahol messziről kellett volna az alapanyagot szállítani, ott agyaggal pótolták a hiányosságokat. A fal mentén végig őrhelyeket és bástyákat építettek ki, egyes becslések szerint pedig volt olyan időszak, amikor tízezer legionárius őrizte a Római Birodalom legészakibb határát.

A birodalom hanyatlásával természetesen a fal védelmi funkciói is elvesztek, a következő időkben, majd a 19. században egyre inkább a fal alapanyagát fokozatosan kezdték elhordani, és a környéken épülő épületekbe beépíteni. Ezt a folyamatot volt hivatott megállítani, hogy az UNESCO 1987-ben felvette a világörökség listájára Hadrianus falát.

Hozzászólások

Amikor a könyvtár lóháton érkezett

Amikor a könyvtár lóháton érkezett

Az 1930-as években az USA gazdasága mélyponton volt, a válság mindenkit érintett, de leginkább a vidéki, szegény népességet.

A Notre Dame tornyát különleges fákból építik újjá

A Notre Dame tornyát különleges fákból építik újjá

A Napkirály idejében ültetett tölgyek szolgálnak alapanyagként a tűzvész után megújuló templom gerendázatához.

Megoldhatták a rettegett kalózkapitány rejtélyét

Megoldhatták a rettegett kalózkapitány rejtélyét

Érmék árulkodhatnak John Avery, a hírhedt angol kalóz sorsáról.

Megtalálhatták Európa legkorábbi térképét

Megtalálhatták Európa legkorábbi térképét

A kőbe vésett bronzkori ábra a mai Franciaország egyik régióját mutathatja be.

Úgy tűnik, a szkíták nem csak nomád életformát követtek

Úgy tűnik, a szkíták nem csak nomád életformát követtek

A szkítákról Hérodotosz óta él a kép, mely szerint mozgékony, nomád népcsoportot alkottak.

National Geographic 2021. áprilisi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

10 560 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket