Megtalálták Hitler naplóját
1983. április 25-én bombaként robbant a hír, mely szerint megtalálták Hitler titkos naplóját. A hamburgi sajtótájékoztatón a Stern újság egyik újságírója büszkén mutogatta a Führernek tulajdonított füzetecskéket. Sem a kortársaknak, sem a történészeknek nem volt addig tudomása arról, hogy a náci vezető valaha is vezetett volna naplót.
1983. április 25-én szenzációs hírként robbant a Stern című német hetilap címlapján, hogy megtalálták Hitler naplóját, amit a Führer 1932 és 1945 között írt. A Hitlernek tulajdonított írás több mint 60 darab összefűzött fekete füzetecskéből állt. A Stern újságírója, Gerd Heidemann büszkén mutogatta a naplót az újság által rendezett hamburgi sajtótájékoztatón. A hír azért is volt hatalmas szenzáció, mert sem Hitler kortársai, sem pedig a történészek nem tudtak arról, hogy a náci vezető valaha is vezetett volna naplót.
A „náci-szenvedélyéről” ismert Gerd Heidemann, aki évekkel korábban magánpénzen megvásárolta Göring egyik jachtját, a Stern-től kapott 9, 3 millió márkáért megszerezte Hitler naplóját egy Konrad Kujau nevezetű embertől. Kujau állítása szerint a naplót nemsokkal a háború befejezése előtt, Hitler egyik Szászországban lezuhant repülőgépének roncsai között találta meg egy környékbeli parasztgazda, akitől később Kujau megszerezte a dokumentumokat. A történet hihetetlenül hangzott, azonban egy ideig kétely sem merült fel senkiben annak igaz voltát illetően.
A német lapnak a megemelkedett előfizetési ár ellenére megugrott az olvasottsága. A meglepő hír nemcsak a német olvasókat érdekelte, hanem a különböző külföldi újságok figyelmét is felkeltette. Egy londoni lap például igen jelentős összeget ajánlott fel a Sternnek, hogy közölhesse a naplót. Az amerikai Newsweek többoldalas írásban cikkezett a történelmi szenzációról. A világ a Sternre figyelt.
Rövid időn belül azonban kiderült, hogy az egész csalás. Több dolog is felmerült a naplóval kapcsolatban, amely aláásta Kujau állítását. Ugyanis sem a papír, sem pedig az a fajta tinta nem létezett még Hitler korában. Tárgyi tévedések is akadtak a naplóban, ráadásul Hitler ritkán írt, akkor is legfeljebb ceruzával.
1983. május 5-én fény derült az igazságra. A szövetségi bűnügyi hivatal előzetes szakértői vizsgálatok alapján megállapította, hogy egy egyszerű hamisítványról van szó. Kujaut és Heidemannt bíróság elé állították. Kujau bevallotta, hogy ő maga írta a naplót, amit Hitler naplójaként értékesített. Több mint négy év szabadságvesztést kapott, melyből két évvel korábban szabadult gégerákjára hivatkozva. Azonban nemcsak Kujaut, hanem Heidemannt is elítélték csalás bűntette miatt. A bíróság ugyanis meg volt róla győződve, hogy az újságíró a Stern-től kapott összeget csak részben adta át Kujaunak, és több millió márkát zsebre vágott. Kujua is úgy vallott, hogy ő csak 2, 7 milliót kapott az adásvételért. Csak Kujua halála után derült ki, amikor az örökösök több hangfelvételre bukkantak, hogy Heidemann tényleg csak egy naív áldozat volt az egész történetben.
A Stern alapítója, Henri Nannen a következő szavakkal követte meg az újságolvasókat a sajnálatos események után: „Alapos okunk van arra, hogy szégyenkezzünk olvasóink előtt azért, ami történt.”