Folytatódik a Wittgenstein-projekt

Tovább folytatódik az a konferenciasorozat, amelyről korábban már a National Geographic Online-on is beszámoltunk, s amely az osztrák Wittgenstein-projekt keretében zajlik. A bécsi egyetem középkorkutatói a téma legnevesebb szakértőit hívják meg Ausztriába, ahol a legújabb kutatásokról számolnak be történészek, régészek, numizmatikai szakértők és más hasonló területek specialistái.

A május 2. és május 5. közötti következő tanácskozás témája a középkor és a jelenkor összekapcsolódása, a korai középkor és az akkori hagyományok mai továbbélésének vizsgálata. A konferenciára Bécsben, a Miller-Aichholz-kastélyban (Europahaus, 1140 Wien, Linzer Straße 429) kerül sor. Az osztrák Wittgenstein-projekt keretében a bécsi egyetem egyik legtekintélyesebb szakértője, Walter Pohl nyerte el 2004-ben azt a támogatást, amelynek anyagi részéből megrendezhetik ezt a tudományos eseményt. A következő években hasonló tanácskozásokra és munkamegbeszélésekre (workshopokra) kerül sor.

A középkor szerepe a mai nemzetek identitásában

A rendezvényt szervező Walter Pohl szerint – aki lapunkhoz eljuttatott levelében hívta fel figyelmünket erre a tényre – a középkor a modern európai nemzetek identitásának kialakulásában fontos szerepet játszott. Ugyanakkor a tudományos kutatás gyakran összekeveredik, összekeveredett a naiv visszatekintgetéssel és a (tudatos) ideológiai célzatú visszaélésekkel.

Éppen ezért közös európai történelmünk tanulmányozásakor előbb tisztázni kell, fel kell tárni, láthatóvá kell tenni azokat az érdekeket, érdekviszonyokat, amelyek eltorzíthatták a középkorról alkotott eddigi képet. A bécsi Középkor-kutatási Intézet (Institut für Mittelalterforschung) e kérdéseket szeretné alaposabban megtárgyalni a mostani rendezvénysorozat májusi konferenciáján.

Különösen fontosnak tartják a kutatók azt hangsúlyozni, hogy a ma élő, akár azonos nevű népek középkori elődei és a mostani népesség közötti kapcsolatokat is alaposan meg kell vizsgálni. Így például a 18-19. századi nemzeti ébredés során olyan népekhez nyúltak vissza az ideológusok, mint a frankok, angolszászok, magyarok, s ezekből ma a franciák, a németek, az angolok és a magyarok vezetik le mai népüket. A mai nyugat-európai kutatásban azonban a biológiai leszármazásnak a szerepe egyre inkább túlhaladottnak számít, és sokkal fontosabbak a kulturális-civilizációs hagyományok, hatások.

Több kutatási projekt is indult, amely az ideológiai visszaélések vizsgálatával foglalkozott e téren, s ezek a kutatások mindig is a középkor specialistáiig értek el. Éppen ezért játszhat fontos szerepet a mostani bécsi konferencia is az ideológiai-történeti problémák feltárásában.