Mussolinit szeretőjével együtt kivégzik

Olaszország helyzete az I. világháború után nem volt éppen rózsás. A háborúból „csonkított” győztesként került ki, óriási kölcsönök nyomasztották, labilis politikai, gazdasági struktúra jellemezte az országot. A bizonytalan politikai légkörben két szélsőséges szervezet jött létre: a Nemzeti Fasiszta Párt és az Olasz Kommunista Párt. A kaotikus viszonyokat kihasználva Mussolini 1922-ben Nápolyból elindulva bevonult csapataival Rómába, és 1922. október 30-án III. Viktor Emánuel olasz király miniszterelnökké nevezte ki Mussolinit.

Miután Hitler lett a német kancellár, a két ország, Németország és Olaszország egyre szorosabb gazdasági és politikai szövetséget épített ki egymással. Ennek megfelelően Olaszország a németek oldalán lépett be a második világháborúba. Miután azonban a várva várt fényes olasz katonai sikerek elmaradtak, Mussolini megítélése egyre negatívabbá vált, ráadásul amikor a szövetségesek 1943 nyarán partraszálltak Szicíliában, a Fasiszta Nagytanács és a király a „Duce” ellen fordult.

III. Viktor Emánuel 1943. július 25-én Mussolinit letartóztatta. Hitler azonban nem hagyta magára szövetségesét, ezért Otto Skorzenyt, a Waffen-SS tisztjét bízta meg az olasz vezér kiszabadításával. A Gran Sassón, az 1800 méteres magasságban épült Campo Imperatore Hotelben találtak rá Mussolinire. Mussolini kiszabadulása után a salói fasiszta ellenkormány élére állt. Névleges hatalma azonban nem tartott sokáig.

1945 tavaszán a német csapatok kapituláltak Olaszországban, és Mussolini elhatározta, hogy szeretőjével, Clara Petaccival együtt Svájcba menekül. A partizánok azonban elfogták őket és 1945. április 28-án a Comói-tónál lévő Giulino di Mezzegrában kivégezték. A holtesteket napokkal később Milánóba szállították és ott fejjel lefelé lógatva közszemlére tették.

A halott exvezérnek azonban holta után sem volt nyugta. 1945-ben egy milánói temetőben földelték el, azonban egy évvel később néhány fasiszta szimpatizáns elrabolta a hullát. A rendőrség heteken át üldözte a sírrablókat egyik helyről a másikra, míg végül hozzájuk került Mussolini teteme. Mivel az állam el akarta kerülni a hasonló botrányokat, ezért 1957-ig államtitok volt, hogy hol temették el Mussolinit.

1957. szeptember 1-én talált végső nyughelyére, amikor a forli-i családi sírboltban helyezték el.