Iszlám műhold vizsgálja majd a félholdat?

Bár asztronómiai számításokkal kiszámítható lenne, az iszlám országok egy része mégis ragaszkodik a hagyományos módszerekhez, ha az iszlám naptár szerinti hónapok – így többek között a kilencedik hónap, a Ramadán – kezdetét jelző félhold megjelenéséről van szó. A probléma komolyságát jelzi, hogy az Iszlám Konferencia Szervezete, amely 1969 óta 56 iszlám országot tömörítve védi és hangolja össze a résztvevő országok érdekeit, most egyesek számára meglepő döntést hozott: a döntés értelmében az év végéig pályára kell állítani az első iszlám műholdat.

Kalamajka a Ramadán körül

A kezdeményezés legfőbb oka az volt, hogy a legutóbbi Ramadán hónap kezdetének megállapítása újból konfliktusokhoz vezetett: Szaúd-Arábiában több szervezet és bizottság is foglalkozik azzal, hogy a hónapok pontos kezdőnapját megjelölje, az idei januári Ramadán kezdete kapcsán azonban mégis komoly nézeteltérések alakultak ki. Az előre megjelölt napot ugyanis utólag helyesbítették a félhold kezdetét megállapító szervezetek: a Ramadánt tulajdonképpen egy nappal korábban kellett volna kezdeni.

Hívők és zarándokok százezrei érezték magukat becsapva az eset kapcsán, mindezek ellenére az Iszlám Konferencia mostani döntését mégsem támogatja mindenki kitörő lelkesedéssel. A hagyománytisztelő országok határozottan elvetik az asztronómiai számításokat, de legtöbbjük a modern technológiák bevonásával sem ért egyet. Konzervatív iszlám körökben minden felmerülő konfliktus és probléma ellenére ragaszkodnak a jól (vagy éppen kevésbé jól) bevált módszerhez, a szabad szemmel megállapított hónapkezdethez.

Lunáris naptár – kis eltérésekkel

Az iszlám naptár szerint a hónapok kezdete minden egyes alkalommal az újhold megjelenését követő félhold beálltához köthetők, és 29 vagy 30 naposak. A gregorián naptárhoz képest így rövidebbek az évek, ráadásul a hónapok sem évszakhoz kötöttek emiatt, a vallási ünnepek pedig szintén vándorolnak az évszakok között. A tisztán lunáris naptárat hivatalosan az Arab-öböl országai, szigorú értelemben pedig Szaúd-Arábia használja, más iszlám országokban a gregorián naptárat lapozgatják a polgári életben és csak a vallási ünnepek kiszámolásakor húzzák elő a fiókból az iszlám lunáris naptárat.

Ilyenkor azonban nagyon lényeges kérdés, hogy melyik napra is esik például a kilencedik, böjti hónap kezdete: egy-két napos eltérés szinte minden évben akad az egyes iszlám országok között, ám arra is volt már példa, hogy négy nap különbség adódott a Ramadán kezdetének megállapításában. A félhold beálltának szabad szemmel történő megállapítása ugyanis gyakran komoly nehézségekbe ütközhet: felhők takarják el a holdat, esetleg túl világos van még, és nem látható rendesen a hold. De ha látható is, akkor sem olyan egyszerű pontosan megmondani, hogy mikor is vált félholddá a dagadó hold.

Kézenfekvő megoldás: félholdat figyelő műhold

A probléma megoldása ugyanakkor az Iszlám Konferencia szerint kézenfekvő: egy műhold segítségével folyamatosan fényképek készülhetnek a hold állásáról, így aztán tévécsatornákon keresztül is könnyen megállapítható lesz a hónap kezdete. A projekt megközelítőleg 10 millió dollárt emészt majd fel, és legkésőbb az év végére már pályára kell állítani az első iszlám műholdat. Az Iszlám Konferencia egy 15 tagú bizottságot bízott meg a lebonyolítással, amelyben az Egyesült Arab Emirátusok, Egyiptom, Bahrein és természetesen Szaúd-Arábia képviselői vesznek részt.

A műhold a vallási célokon kívül egyéb – bár az elsődleges célhoz képest mellékes – feladatot is ellát majd: légszennyezettségi adatok, sáskajárások és egyéb, környezetre vonatkozó adatok lesznek megállapíthatóak a segítségével. A kairói egyetem űrkutatással foglalkozó részlege is részt vesz a műhold fellövésében, az eszközt magát pedig egy olasz cég fogja előállítani.

A mohamedán naptár A mohamedánok időszámítása a Hidzsrával, Mohamed próféta Medinába futásával azonosítja az első évet. A tisztán lunáris év is Mohamed nevéhez fűződik, aki a Korán szerint megtiltotta, hogy interkaláris napokat vagy hónapokat iktassanak be a napévhez való igazodás kedvéért. A nap ugyanakkor – ahogy a legtöbb közel-keleti vallásban – az iszlámban is este kezdődik és másnap este ér véget. A napév és a holdév közötti eltérés miatt az iszlám évek lassan behozzák a gregorián naptár szerinti éveket, bár addig még aludhatunk egy párat: számítások szerint a 20874. év ötödik hónapjának első napja fog megegyezni majd a két naptárban…