Maria Callasnak felmondott a milánói Scala

1923. december 2-án New Yorkban született a görög ősökkel büszkélkedő Maria Cecilia Sophia Anna Kalogeropulos, azaz a később Maria Callas néven világszerte ismertté vált operaénekesnő. Igen rövid karrierje ellenére a 20. század legjelentősebb művésznői között tartják számon.

Maria Callas magánénektanárnál, Elvira Hidalgonál és az athéni konzervatóriumban tanult énekelni és igen hamar kitűnt, hogy primadonnának született. Rengeteg szerepben fellépett, a legfontosabb operaszínpadok mindegyikén, azonban ezért a sikerért keményen meg kellett dolgoznia, melyhez hozzátartozott hangjának túlhajszolása is. Tehetségét, rendkívüli muzikalitását, tökéletes interpretációját elismerve olyan jelzőkkel ruházták fel, mint „La Diva divina” vagy „La Primadonna assoluta”.

Az 1950-es évek egyik legtehetségesebb, legtöbbet csodált művésze volt. Kollégái szerint azonban minél nagyobb lett a hírneve, annál összeférhetetlenebbé vált. Művésztársait megvetéssel kezelte, horribilis nagyságú gázsit követelt, beleszólt az évad műsortervezetébe. Hét évnyi együttműködés után, 1958. május 4-én a Scala igazgatója, Antonio Ghiringhelli felmondott Maria Callasnak. Ghiringhelli a következőképpen kommentálta az esetet: „Primadonnák jönnek-mennek, azonban a Scala marad”.

Az ezt követő időszakban Maria Callas karrierje hanyatlásnak indult. Állandosultak hangproblémái, amiért többször kellett az előadásokat lemondania. Egyik alkalommal az olasz államelnök vendégeivel volt a római operában, ahol a csodálatos hangú Maria Callast kívánták meghallgatni. Az énekesnő hangja azonban csődöt mondott, és az előadást nem tudták megtartani. Az operavilág egyik legnagyobb blamázsaként tartják számon az esetet.

Maria Callas 54 évesen 1977 szeptemberében magányosan és visszavonultan halt meg Párizsban.