Szenzációs régészeti leletek Axúmban

A közelmúltban megérkezett Axúmba az 1937-ben, olasz fasiszta csapatok által elhurcolt műemlék harmadik, utolsó darabja is. A több mint 150 tonnás, 24 méter magas emlékművet, amely az időszámításunk előtti századokban virágzó axúmi kultúra nagyságáról tanúskodik, eredeti helyén állítják majd fel.

Az első darab április 19-i megérkezte után nem sokkal az UNESCO szakértői szenzációról számoltak be: nem messze attól a helytől, ahol valamikor az obeliszk állott, egy 42 évvel ezelőtt létesült parkolóhely alatt a kereszténység előtti időkből származó óriási királyi temetkezési helyre bukkantak a régészek.

A legkorszerűbb műszerekkel folytatott kutatások föld alatti kamrákat és árkádokat mutattak. A nekropoliszt több dinasztia használhatta a kereszténység előtti évszázadokban, és nem kizárt, hogy némelyik kamra még érintetlen.

Mivel a Rómából visszatért obeliszket eredeti helyén állítják majd fel, az UNESCO elvárása szerint az újabban felfedezett királyi nekropolisz fokozni fogja az érdeklődést az axúmi feltárások iránt. A hetvenes évek óta több sírt is feltártak Axúmban, ám ezek közül csak egy látogatható.

A Világörökség listájára 1980-ban felvett Axúm az Axúmita Királyság fővárosa, virágzó kereskedelmi központ volt az V. és a X. század között. Királyai Dávidra, Salamonra és Sába királynőjére vezették vissza származásukat; hatalmuk csúcspontján a mai Etiópiát, Eritreát, Szomáliát, Szudánt és Jement magában foglaló területen uralkodtak.

Axúm az Afrika, Arábia és India egyre virágzóbb kereskedelmi forgalmát lebonyolító útvonal mentén feküdt, minek köszönhetően mesés gazdagságra tett szert és nagyobb városai – Adulisz, Axúm és Matara – az ókori világ legjelentősebb kozmopolita városai közé tartoztak. Bár távol estek az európai történelem színhelyeitől, különböző kultúrák – egyiptomi, szudáni, arab, közép-keleti és indiai – találkozóhelyei voltak, lakosaik között zsidó, núbiai, keresztény, sőt buddhista kisebbségek is éltek.

Az arab vallásból származott axúmita vallás többistenhívő volt, a IV. században azonban az axúmita Ezana keresztény hitre tért és Axúmot a világ első keresztény államává nyilvánította, megkezdve a lakosság tömeges megkeresztelését.

Axúm erős birodalom és kereskedelmi nagyhatalom maradt egészen az iszlám VII. századi felemelkedéséig. Mivel az axúmiták menedéket adtak Mohamed próféta első követőinek, a mohamedánok nem próbálták leigázni őket, midőn kiterjesztették hatalmukat Afrika nagy részére.

Axúm később megszűnt fontos kereskedelmi központ lenni, de jó kapcsolatokat ápolt muzulmán szomszédaival. Míg két közeli keresztény állam csak a 13. századig maradt fenn, Axúmot elkerülte az iszlám afrikai terjedése és az etiópiai (abesszíniai) egyház ma is fennáll: az etiópiai keresztények Dávid királyra vezetik vissza eredetüket, a héberek utódainak, a bibliai szövetségek örököseinek tekintik magukat és az egyház állítja, birtokában van a frigyláda.