A hiénákkal harcoltak a neandervölgyiek a barlangokért
A neandervölgyi ősemberek nemcsak az életükért küzdöttek, amikor hiénákkal és más, nagyobb ragadozókkal találták szemben magukat, hanem a barlangokért és az élelemért is szabályos harcot kellett vívniuk ezekkel az állatokkal – állítja a National Geographic amerikai online kiadása.
Mindezt a lap egy olyan csontleletre alapozva írta, amelyet egy európai barlangban találtak a tudósok. A szakértők szerint a 41 ezer éves combcsont egy olyan barlangból került elő, ahol számos más csont is megtalálható.
Harapás vagy kővel metszették be a csontot?
A nevezetes combcsontot azonban vagy valamilyen ragadozó harapta meg, vagy pedig kőeszközökkel vágtak bele a csontba. Sőt, az sem kizárt, hogy mindkét dologról egyszerre van szó. A most megtalált csontok ugyanakkor azt biztosan jelzik, hogy a neandervölgyiek és a nagyobb húsevők, így például a hiénák csaknem egyidőben használták búvóhelynek a közép-nyugat-franciaországi Les Rochers-de-Villeneuve barlangot.
„Az ősemberek és a nagy húsevők egymást gyorsan váltva használták a barlangot” – állítja Erik Trinkaus, a Washington Egyetem kutatója. Az amerikai St. Louis-ban, Missouri államban lévő egyetem tudósa szerint olyan csontokat találtak Franciaországban, a sokat említett lelőhelyen, amelyek növényevő állatoktól származnak, s amelyeket egyaránt fogyasztottak a neandervölgyiek és a hiénák is. Így például bölény- és szarvas-maradványok is előkerültek a barlangból.
Trinkaus szerint a sokféle lelet egy irányba mutat: azt jelzik, hogy az ősemberek és a hiénák alighanem a barlang bejáratánál küzdöttek egymással, bár a harcok gyakoriságára nehéz következtetni. Egyelőre az sem teljesen eldöntött, hogy az emberi csontba hogyan haraphattak bele a hiénák. Egy másik teória szerint az ősemberen társai végeztek halotti szertartást, ők vágták meg kőeszközzel, és csak halála után lett a dögevő hiénák tápláléka. A másik elmélet szerint viszont maguknak a hiénáknak lett áldozata a neandervölgyi.
Combcsontból levont merész következtetések
A neandervölgyiek egyébként 35-40 ezer évvel ezelőtt kezdték uralni környezetüket, ekkor virágzott fel a vadászat körükben. A mostani csontlelet éppen ennek az időszaknak a felső (időben távolabbi) határán helyezkedik el, így egy kicsit bepillantást enged „a fénykor előtti utolsó pillanatokba”.
A combcsont ugyanis sokat elárulhat az egész neandervölgyi kultúráról is. A nagyon erős, kifejlett csont – amilyen a most felbukkant lelet is – arról tanúskodik, hogy nagyobb megerőltetésnek volt kitéve az ősemberek lába. Ez azt is jelenti egyben, hogy nagyobb területet járhattak be, sokkal mobilabbak voltak, mint azt korábban hitték. A most megtalált combcsont egy fiatal felnőtté vagy egy idősebb kamaszé lehetett a feltételezések szerint. A comb fejlettsége azt igazolja, hogy a neandervölgyiek mozgékonyabbak voltak a korábban hittnél, és ez is a vadászó-gyűjtögető életmód egyik – közvetett – bizonyítéka lehet. Ugyanakkor más tudósok hangsúlyozzák, hogy egyetlen combcsontból merész lenne egy egész ősembercsoport életmódjára következtetni, ezért óvatosabban ítélik meg az egész kérdést.