Könyvégetést rendeztek a nácik

1933. január 30-án Hindenburg német köztársasági elnök Adolf Hitlert nevezte ki kancellárrá, ezzel új időszámítás vette kezdetét Németországban.

Hitler figyelme az élet minden területére kiterjedt, és mindent a nemzetiszocialista elvek és értékek szolgálatába állított. Ebben a munkában segítségére volt leghűségesebb híve, Joseph Goebbels népnevelési és propagandaminiszter. A propagandafőnök mindent megtett azért, hogy a Führer hatalmát teljes mértékben biztosítsa. Ennek volt a része a több német városban lezajlott könyvégetés is.

1933. május 10-én más német városokkal egyetemben, Berlinben is könyvégetésre került sor. Rengeteg könyvet ítéltek németellenesnek, melyek között irodalmi, pszichológiai, történelmi, közigazgasági, politikai művek egyaránt szerepeltek. Így többek között olyan szerzők munkái váltak a tűz martalékává, mint Thomas Mann, Sigmund Freud, Bertold Brecht, Erich Kästner vagy Albert Einstein. A berlini könyvégetésen Goebbels is ott volt, aki kijelentette, hogy a zsidó vagy szocialista szerzőknek nincsen helye a nemzetiszocialista művészetben és kultúrában.

A „kulturális tisztogatás” keretén belül 1933 május végéig a nyilvános könyvtárakból, mintegy 10 ezer mázsa könyvet távolítottak el. A nácik fekete listája több mint 3000 könyvet tartalmazott. Igazán említésre méltó ellenállásra nem került sor.