A spanyolok a katolikus egyház ellen fordultak
1931. május 11-én a feldühödött spanyol vidéki és falusi lakosság megrohanta a katolikus templomokat, kolostorokat. Ezzel a megmozdulással kívánták haragukat kifejezni az egyházzal szemben, mert az évszázadokon keresztül támogatta a spanyol monarchiát.
A 19. század elején Spanyolországban megkezdődött a „zavaros évtizedek” időszaka. A politikusok személye, az országot érintő elképzelések olyan gyorsan változtak, hogy szinte nyomon sem lehet követni őket. A felkelések, lázadások, megmozdulások, sztrájkok mindennapossá váltak. Kormányok jöttek-mentek, új alkotmányokat fogalmaztak meg.
XII. Alfonz spanyol király uralkodásától eltekintve, Spanyolország zűrzavarok közepette lépett át a 20. századba is. Primo de Rivéra diktatúrája hozza majd csak el a „boldog húszas évek”-nek aposztrofált korszakot. Ez a kor a politikai stabilitás és a gazdasági fellendülés időszaka. Látványos lakásépítési programok kezdődtek el, több száz új iskolát alapítottak, utakat fektettek le és arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az 1920-as évektől turisztikai központtá vált Spanyolország.
A világméretű gazdasági válság azonban Spanyolországot sem kímélte, így az addig biztosnak hitt stabilizációs folyamat is megrendült. A gazdasági nehézségek pedig politikai válságot hoztak a felszínre.
Rivéra 1930 januárjában lemondott kormányfői megbízatásáról, XIII. Alfonz spanyol uralkodó pedig még a monarchista párt korábbi híveit is elveszítette. A királlyal szembefordult monarchisták és a köztársaságpártiak versengtek a politikai jövőképük megvalósítása érdekében. Végül Spanyolország köztársasággá vált, 1931. április 14-én a királyt megfosztották hatalmától és kényszerítették az ország elhagyására. A helyzet azonban a köztársaság kikiáltása után sem konszolidálódott, hiszen a sztrájkok, megmozdulások már a mindennapok részévé váltak. A kialakult bizonytalan politikai helyzetben a lakosság nagy része még a katolikus egyházzal is szembe fordult.
1931. május 11-én országszerte a városi és falusi lakosság egymással karöltve megtámadta a katolikus templomokat és kolostorokat. Ezzel a megmozdulással kívánták haragukat kifejezni az egyházzal szemben, mert az évszázadokon keresztül támogatta a spanyol monarchiát. A robbanásig feszült spanyol viszonyokat – diktatórikus formában – Franco tábornok rendezi.