Schliemann világhírű régészeti feltárása: Trója
A német származású hobbirégész, Schliemann Homérosz eposza alapján 1873. május 30-án feleségével együtt feltárta a nemlétezőnek hitt Tróját. Ezzel az ókori görög történet iránt odaadó elkötelezettséget mutató Schliemann óriási hírnevet szerzett magának.
A nem túlságosan boldog gyermekéveket megélt Schliemann később a szerencse kegyeltjének mondhatta magát. Több életveszélyes helyzetet túlélt, üzleti képességei birtokában sikeres kereskedő lett belőle, élete derekán egy fiatal görög hölgy személyében megtalálta a szerelmet és az 1870-es években sikerült bebizonyítania a világnak, hogy az ókori Trója igenis létezett.
Schliemann ifjúkorától kezdve élt-halt az ókori görög történelemért és a történelmük iránt érzett érdeklődés élete végéig elkísérte. A jómódú üzletember az 1860-as évek végén a régészetet választotta hobbijául. Ithakában végzett feltártásokat, majd aztán minden figyelmét a Trója-expedíció kötötte le. Schliemann teljes mértékben hitte, hogy Homérosz Íliász című eposzban megírt Trója valóban létezett az ókorban, és nem egy költői fikció.
A kereskedőből régésszé avanzsált Schliemann úgy gondolta, hogy Trója romjait és Priamosz király kincseit a kisázsiai Hisszár-hegységben fogja megtalálni. Igaza lett: 1873. május 30-án feleségével, a fiatal görög Sophia Engasztromenosszal együtt feltárta a nemlétezőnek hitt Tróját és ráleltek Priamosz kincsére. (Legalábbis Schliemann ezt állította, számos tudós viszont kételkedik ebben még ma is.) A törököket kijátszva a kincseket átcsempészték Görögországba, majd onnan Németországba. A házaspár a berlini múzeumnak adományozta az értékes leletet, amit a második világháború után az oroszok a Szovjetunióba hurcoltak.
Schliemann, aki feltétel nélkül hitt Trója létezésében, és feltárta azt, ezzel a tettével világhírnevet szerzett és nevének halhatalanságot.