A befalazott Simeon szerzetes
1035. június 1-én Trierben meghalt Simeon szerzetes. A görög származású remete 1030-ban érkezett meg Trierbe, ahol a hatalmas városkapu keleti tornyába saját kérésére befalazták. Itt lakott haláláig teljes elszigeteltségben, csak a keresztény vallásnak élve. Példamutató életének adózva IX. Benedek pápa még halálának évében szentté avatta.
980 körül a Bizánci Biodalom fennhatósága alatt álló szicíliai Szürakuszaiban született Szent Simeon szerzetes egy görög hivatalnok fiaként. Ifjúkorát Konstantinápolyban töltötte, majd a Szentföldre vezetett zarándoklatokat és éveket szerzeteskedett először a bethlehemi, később a sinai kolostorban. Életének legfőbb célja volt, hogy remeteként élve csak a vallásnak éljen, ezért a kolostori életet csak egy felkészítő időszaknak tartotta.
Az 1020-as években alamizsnagyűjtögetéssel és zarándokutak vezetésével bízták meg. 1030-ban azonban úgy döntött, hogy eljött az ideje, hogy teljes magányában, önkéntes remeteséget vállaljon. A Trierben található hatalmas római városkapu, azaz a Porta Nigra keleti tornyába költözött és saját kérésére befalazták a lakrészt. Remeteként idejét elmélkedésekkel és imádkozással töltötte.
Öt esztendő elteltével, 1035. június 1-én Trierben meghalt Simeon-szerzetes, akit még halálának évében példamutató élete miatt IX. Benedek pápa szentté avatott. Később a Porta Nigrát templommá alakították Simeon nagyságának ily módon adózva. 1803 óta Simeon földi maradványait rejtő szarkofágot és relikviáit a trieri St. Gervasius-templom őrzi.