A konzervatívok szerint Marx az elmúlt két évszázad legkártékonyabb szerzője

Marxnak és Engelsnek a világot „kísértetként bejáró” könyve 74 ponttal toronymagasan verte a Top Ten mezőnyét, amelyben az ezüstérem Adolf Hitler Mein Kampfjának jutott, alig megelőzve Mao Ce-tung (Mao Zedong) kínai elnök „Kis piros könyvét” (38 pont), amely az 1960-as években a kínai „nagy proletár kulturális forradalomnak”, de a nyugati radikális diákoknak is bibliája volt.

A bizottság „történelmi máglyájára” valók után egy „erkölcsi fertő” következik: Alfred Kinsey A férfiak szexuális viselkedése című műve (37 pont), amely 1948-ban egész Amerikát sokkolta. A szexológia megalapítója ma is „közellenségnek” számít az Egyesült Államok konzervatív köreiben: amikor tavaly ősszel bemutatták az életéről szóló filmet Liam Neeson főszereplésével, számos amerikai keresztény fundamentalista szervezet a film bojkottjára szólított fel.

Az 5. hely John Dewey amerikai szabad gondolkodónak jutott, akinek legnagyobb „bűne” az 1916-ban megjelent Demokrácia és nevelés című műve (36 pont), amely szigorú, magolós-számon kérő rendszerű iskola helyett a gondolkodásra való nevelést részesítette előnyben és egyúttal elutasította a hagyományos vallási és erkölcsi normák örökérvényűségét.

Marx önállóan is bejutott az „elitbe”, a 6. helyen A tőkével (31 pont), őt Betty Friedan, az amerikai feminizmus élharcosa követi 1963-ban megjelent A misztikus nőiség című munkájával (30 pont). Friedan volt az, aki a nőket az anyaságra és háztartásbeliségre korlátozó szerepkört „kényelmes koncentrációs tábornak” nevezte.

Auguste Comte A pozitív filozófia útja című hatkötetes, a történetírást alapjaiban megváltoztató, 1830 és 1842 között született műve (28 pont) érdemelte ki a lista 8. helyét. Minden idők egyik legellentmondásosabb gondolkodója, Friedrich Nietzsche sem kerülhette el sorsát: 9. lett a Túl jón és rosszon című könyve (28 pont), amelyben megalkotta az olyan „emberfeletti ember” fogalmát, aki túllép a korábbi, vallási ihletésű erkölcsi törvényeken, és fő mozgatóereje a hatalomvágy.

A lista a múlt század egyik közgazdasági alapművel, John Maynard Keynes A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete című, 1936-ban kiadott könyvével zárul (23 pont), amely alapja lett Franklin D.Roosevelt elnök államkapitalista „New Deal” politikájának.

A jelöltek között is akadtak szép számmal olyan könyvek, amelyek egy-egy nemzedék kötelező olvasmányai voltak világszerte, és amelyeket máskor is szívesen tettek már indexre. Vlagyimir Iljics Lenin Mi a teendő?-je „jó társaságba került” Charles Darwin sokszor bálványozott és még többször elátkozott A fajok eredete, Sigmund Freud Bevezetés a pszichoanalízisbe és Georges Sorel, az anarcho-szindikalizmus atyja Gondolatok az erőszakról című műveivel.

A „legveszedelmesebb” írások között említették még a sajátos bírálatban részt vevő zsűritagok Antonio Gramsci olasz kommunista vezető Börtönnaplóját, Simone de Beauvoir A második nemét, valamint Margaret Mead antropológus Serdülőkor Szamoában című munkáját is.