Az első lóverseny Pesten
1827. június 6-án került sor Pesten az első lóversenyre. A lóversenyek beindítása és a lótenyésztés fellendítése gróf Széchenyi István nevéhez köthető. A lóversenyek rendezésében angol példát követtünk.
Az arisztokrata családban született Széchenyi István nemcsak elméleti síkon tett az ország fellendítéséért, hanem a gyakorlati tevékenysége is halhatatlanságot kölcsönzött nevének. Ifjúkorában többször járt Angliában, ahol tapasztalhatta, hogy az ország fejlettsége óriási kontrasztban állt Magyarország elmaradottságával.
Az angol sikert látva idehaza az élet minden területén fejlesztéseket szorgalmazott. 1825-ben egy évi jövedelmének 6 százalékos kamatát ajánlotta fel kulturális célra, amelyet más adományokkal összegyűjtve egy leendő tudományos akadémia létrehozására fordították. Ezt követően az angol klubok mintájára megalapította a Kaszinót, amely a reformellenzék törzshelyévé vált.
Nemcsak a kaszinó megnyitásánál jártak jó példával elől az angolok, hanem a lóverseny rendezésében is. Széchenyi lószeretete közismert volt, hiszen Angliából mintegy 20 mént és 60 kancát vásárolt magának. A lótenyésztés mellett azonban a verseny is nagyon érdekelte a grófot. Már 1816-ban, a Bécs környékén megrendezett lóversenyen mint szervező tevékenykedett. Ezután már csak idő kérdése volt, hogy mikor szerveznek Magyarországon is hasonló programot.
1826 tavaszán Pozsonyban már indítottak ideiglenes jelleggel futamokat, Pesten viszont csak egy évvel később. Az első pesti lóversenynap 1827. június 6-a volt.
Az Akadémia, a Kaszinó létrehozása, a lóverseny meghonosítása mellett Széchenyi nevéhez köthető még – többek között – az Al-Duna szabályozása, a Lánchíd megépítése, és a balatoni gőzhajózás beindítása is.