Gyöngyvér, János, Gyöngyi2020. október 23., péntek
Kultúra

Csillagok háborúja, ahogyan azt az ókori görögök elképzelték

2005.06.09.Admin
National Geographic Magyarország

Manapság, amikor a mozilátogatók időben hol előre, hol pedig visszafelé izgulnak a Csillagok háborúja sokadik folytatása miatt, talán nem érdektelen, ha visszatekintünk a sci-fik kezdetére, és természetesen nem járunk messze az igazságtól, ha az ókori görögöknél kezjük a kutakodást.

Bár tulajdonképpen az emberiség egyik legrégebbi feljegyzett története, a mezopotámiai Gilgames-eposz is tartalmaz számos fantasztikus elemet, és így tulajdonképpen vannak olyanok, akik a sci-fi kezdetének ezt a művet tartják, a műfaj feltalálójaként inkább egy szíriai görögöt – de legalábbis görögül író – szerzőt, a Kr. u. II. században élt szamoszatai Lukianoszt tartják számon.

Korai Galaxis útikalauz…

Lukianosz közismert arról, hogy a szatirikus prózát, mint műfajt meghonosította. Tulajdonképpen olyan paródiákat írt, amelyekről nekünk magyaroknak Karinthy jut eszünkbe. Kifigurázta az Odüsszeiát és az Iliászt, s mindeközben valódi sci-fit is írt. Ilyen értelemben a Galaxis útikalauz stopposoknak című Douglas Adams-kötet előfutára is lehetne, hiszen műveiben ironikusan számol be különböző égitestek lakóinak háborúiról, és Verne Gyulát is megelőzte a holdutazás álomszerű leírásával.

Lukianosz a Csillagok háborúját a Nap lakói és a Hold lakói közötti összecsapás leírásával képzelte el, míg a holdutazásra hét napot szánt hősének. Egy másik története szerint Empedoklész azt meséli, hogy belesett az Etna tűzhányóba, ahonnan egészen a Holdig röpítette őt a füst. (Empedoklész ezt Ikarosznak meséli a Holdon, aki szárnyakkal jutott előbb az Olümposz hegyére, és onnan már csak „egy ugrás” volt a Földet kísérő égitest.) Megint más helyen Lukianosz szereplői arról beszélnek, hogy a Hold lakói nem tudják elfoglalni a Nap ura, Phaethon király miatt a Vénuszt, ezért háborút indítanak a Nap ellen. Végül a naplakók győznek…

Komoly tudósokat is foglalkoztat Lukianosz

Lukianosz a sci-fi-rajongók táborában közismert „előfutár”, most azonban egy „komoly tudós”, a liverpooli egyetem munkatársa is nekilátott annak a problémakörnek, hogy miként befolyásolta Lukianosz a későbbi szerzőket, és van-e összefüggés az ókori görög auktor és a középkori vagy akár a mai tudományos-fantasztikus írók művei között.

Persze már Lukianosz előtt is alkottak a görögök olyan műveket, amelyeket a sci-fik kategóriájába sorolhatnánk. Ilyen a már említett Odüsszeia, Homérosz híres alkotása, ahol a főhős, Odüsszeusz fantasztikus kalandokba keveredik. Dr. Karen Ni-Mheallaigh, a Liverpooli Egyetem régészeti, klasszika-filológiai és egyiptológiai karának kutatója azt kívánja megvizsgálni, hogy az antik irodalom fantáziavilága miként hatott a későbbi tudományos eredményekre, illetve a tudományos-fantasztikus irodalomra.

„Igaz történetek”

Dr. Ni-Mheallaigh elsősorban Lukianosz művével, az „Igaz történetekkel” foglalkozik, amely címével ellentétben éppenhogy nem valódiságáról híres. Lukianosz persze szándékosan csinált tréfát a valósággal ellentétes leírásaiból, kitalált utazásokból, így például a holdutazásból vagy a csillagközi háborúból.

A liverpooli kutató szintén górcső alá veszi Antiphanészt, aki a távoli Észak-Európában tett látogatásairól számolt be, olyan helyekről, ahol annyira hideg volt, hogy a beszélgetések „belefagytak a levegőbe”. (Így persze a beszédet csak nyáron lehetett hallani, amikor felolvadtak a „szavak”.) Ugyancsak vizsgálat alá vonja Ni-Mheallaigh Hérodotoszt, „a történetírás atyját”, aki repülő kígyókról és óriási aranyásó hangyákról írt India kapcsán.

Dr. Ni-Mheallaigh szerint „irodalmi szempontból az antik világ fantasztikus írásai viszonylagosan felfedezetlennek számítanak”. Szerinte ezeknek a történeteknek az az érdekességük, hogy úgy készültek, mintha valódi utazásokról számolnának be, illetve komoly históriai szövegekről lenne szó.

Rajongtak az egzotikum iránt

A görögök rajongtak – a liverpooli tudós szerint – az egzotikus és ismeretlen világok iránt, és ezért több szerző valóban elutazott a távoli északra vagy keletre, hogy ezt a tudásszomjat kielégítse. Az általuk fellelt népek annyira különböztek a görögöktől, hogy az utazók szinte tényleg rákényszerültek arra, hogy még távolabbi és méginkább eltérő civilizációkat képzeljenek el.

Dr. Ni-Mheallaigh szerint a görögök kezdetben – úgy tűnik –, irtóztak attól, hogy tiszta kitalációkba merüljenek, így amikor fiktív történeteket adtak elő, akkor először még igyekeztek ezt olyan köntösbe burkolni, mintha igaz eseményekről beszélnének. Így például olyan írók, mint Ktésziasz, Antiphanész és Megathenész útinaplóként tálalták a fantasztikus „sztorikat”, áldokumentumokat gyártottak, „újrafelfedezett szövegeket” bányásztak elő (természetesen a képzeletükből) vagy addig ismeretlen, rejtélyes feliratokról tudósítottak.

Az első, aki elismerte, hogy hazudik7

Lukianosz volt az első, aki tényleg elismerte, hogy amit írt, az nem igaz, és soha nem is fog előfordulni. Ilyen szempontból mérföldkő tehát a szíriai görög író munkássága, akinek stílusa is maradandónak bizonyult, hiszen már említettük az ironikus próza jelentőségét. Lukianosz egyébként mindezzel párhuzamosan alkalmazta azokat az eszközöket, amelyeket a mai sci-fi írók vetnek be, vagyis tényszerűen adja elő a kitalált eseményeket, és az olvasó így mindvégig megmaradhat hitében, hogy hátha mégiscsak igaz, amit Lukianosz leírt…

Lukianosz hatása a későbbi korokban is érvényesült, persze többnyire csak áttételesen. Közismert, hogy a híres csillagász, Johannes Kepler lefordította (görögről latinra) Lukianosz művét a XVII. század elején, majd maga is írt egy fantasztikus történetet egy űrutazásról, amelyet Somnium néven ismernek a filológusok. Kepler egy 1629-es levelében így írt barátjának: „Ha végül elüldöznének minket a Földről, könyvem hasznos útmutatóként szolgálhat arra, hogy miként telepedhetnek meg az emigránsok és a vándorok a Holdon”.

Hozzászólások

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Az időszámítás előtti 200-100 közötti periódusból származó geoglifa ősibb lehet a térség többi alkotásánál.

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Képes-e a különböző hátrányos helyzetű csoportok iránti sajnálat cselekvésre motiválni a többségi társadalom tagjait – tették fel a kérdést kutatásukban a PPK kutatói.

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Ceruzahegyből farag korabeli figurákat Ebrahim Belal, egyiptomi képzőművész.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket